Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
II. Út a második semmisségi törvényhez - az igazságtétel kérdésének frontvonalai - az 1990-es év
Az Igazság Canossa-járása Ennek során a klasszikus eljárásjogi alapelvek érvényesülésével foglalkozva szólt az ártatlanság vélelme helyett érvényre jutó „bűnösség megdönthetetlen vélelméről” (Kiemelés az eredetiben. K. F.) ír, aminek írásos bizonyítékát a titkos utasításokban én is megtaláltam. A személyi szabadság és más állampolgári jogok kérdésében példákkal illusztrálva mutatja be az előzetes letartóztatás jogállammal ellentétes működését. A közvetlenség elvét vizsgálva annak rendszeres megsértését mutatja be, míg a bizonyítás és bizonyítási eszközök elemzésénél a koncepciós perek egyik jellegzetességével - a terhelt beismerő vallomásával - foglalkozik behatóan. A vallomások kikényszerítése, a fogdaügynökök alkalmazása, az erőszak és a fenyegetés széles skálájának bemutatásával ad képet a koncepciós perek „eljárásjogáról”. Marton Gyula - budapesti ügyvéd - többek közt a bírói függetlenség kérdésével foglalkozik. Dolgozata - sok tekintetben — nélkülözi a tudományos elemzés objektivitásának követelményeit és inkább ügyvédi tapasztalatait, szubjektív benyomásait adja elő. Dolgozata így sokkal inkább memoár, mint tudományos elemzés. Barcsay Sándor budapesti ügyvéd 55 ügy vizsgálatáról számolt be 13 oldalon. Közöttük olyan jelentős ügyek szerepeltek, mint a „Fehér Gárda”, az „Antibolsevista Gárda” pere. Barcsay megközelítése azért jelentős, mert rámutat azokra a koncepciós perekben feltalálható sajátosságokra, amelyek túl a kikényszerített vallomásokon és meghamisított bizonyítékokon, a jogszabályokkal való visszaélést is bemutatja. Dolgozatának ez az egyik erőssége. A másik, hogy több ponton megtalálta az összefüggést a „politikai szempontból kívánatos és szükséges ” (Kiemelés az eredetiben. K. F.) nyomozati és igazságszolgáltatási aktusok, valamint a legmagasabb politikai hatalmi szint elvárásai között. Rámutat továbbá a koncepciós perek egy másik sajátosságára is a „minden esetben kegyetlenül eltúlzott büntetések” alkalmazására. Ugyancsak fontos felismerése az 1946. évi I. tc.-lyel kapcsolatban, hogy a köztársaságot és a demokratikus államrendet védő törvény tartalmát, a diktatúra mintegy megfordítva, a saját hatalmát kívánta a törvény által megerősíteni. Spitz János - ebben az időben a Vas Megyei Bíróság bírája - az általa végzett vizsgálat után javaslatot terjesztett elő, amelyben ügycsoportonként indítványozta - mintegy 15 bűncselekménnyel kapcsolatban183 - a semmisség megállapítását. Ezek a legfontosabb államellenes, valamint a szólássza88
