Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
I. Az igazságtétel igényének megjelenése - az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény
büntetőjogi felelősségre vonása - mértéke és tartalma jelezte, hogy a hatalom eszközei sajnos nem változtak ugyan, az 1956-os felkelésben való részvétel miatti elítélések azonban a korábbi koncepciós perektől jellegükben mégis különböznek. Ezen belül alapvetően nem a konstruált tényállás és hamis bizonyítékok jelentik a törvénysértést, hanem az, hogy a valóságos események büntetőjogi értékelése meghatározott politikai szempontok szerint történt. A korabeli politika ismeretében meghatározhatók a koncepciós ügyek típusai. Ezért a normatív rendezés lehetősége önmagától kínálkozik. Az 1956-os népfelkelés politikai értékelése is egyértelműbb, mint a korábbi időszakoké. Erre vonatkozóan kialakult a közmegegyezés. A Nagy Imrének és sorstársainak az ügyében hozott felmentő ítélet már ezt jelezte, és egyben jogi alapot is jelent a többi ítélet együttes felülvizsgálatára is.” Nos, ez az a pont, ahol nem a szakma (a történész és jogász) mondott ítéletet, hanem a politika. A „közmegegyezés” az, amely „egyértelműbb”- nek ítélte az „időszakot”. Valójában a törvény előterjesztésének idején nem álltak rendelkezésre olyan kutatási eredmények, amelyre a fenti kijelentést alapozhatta volna az előterjesztő. A forradalom történetéről csak Hollós Ervin,139 Lajtai Vera140 és Berecz János - valamint az ő fennhatóságukkal „kutató” Geréb Sándor141 és Hajdú I. Az igazságtétel igényének megjelenése 139 Hollós Ervin [születési néven Holzschlag] (Budapest, 1923. október 25. - Budapest, 2008. október 10.) szűcssegéd, kommunista politikus, a politikai rendőrség tisztje. A kommunista ifjúsági mozgalom egyik megalapítója, a MADISZ budapesti titkára, a DISZ vezető tisztségviselője, majd a DISZ KV titkára. 1956. november 5-től a BM tisztje, 1962. július 10-ig az állambiztonság belső reakció elhárításának (BM. II/5 osztály) vezetője 1975-ös leszereléséig. Ezt követően a művelődésügyi tárcánál tevékenykedett. A Budapesti Műszaki Egyetem tudományos szocializmus tanszékéről vonult nyugdíjba. 140 Lajtai Vera (Budapest, 1921. február 15.) varrónő, kommunista politikus. 1938-tól MSZDP-tag és a szabók szakszervezetének tagja. Börtönbüntetést töltött (1942-1944) A KIMSZ megbízásából szabadulása után pártfeladatokat látott el. MKP (1945) majd MDP, MSZMP-tag. 1948-49-ben pártiskolát végzett, majd az MDP Pártfőiskolán tanított. 1956- ban befejezte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet. 1960-1962 között a Pártélet főszerkesztője. Hollós Ervin felesége. 141 Geréb Sándor [születési néven Glück] (Pásztó 1927. február 1. - ??) autószerelő segéd, pártmunkás rendőrtiszt. 4 polgári iskolai osztály után autószerelő vizsgát tett. 1945- 1947 között eredeti szakmájában dolgozott, majd kommunista pártmunkásként vett részt a közéletben. 1952-ben tanár az MDP főiskolán 1955-ben leérettségizett, majd az MSZMP 67
