Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
I. Az igazságtétel igényének megjelenése - az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény
. L Az Igazság Canossa-járása__________________________________________ Pál142 - propaganda brosúrák „színvonalát” megjelenítő írásain143 kívül csupán a kiválasztott Molnár János tudományos igényű - ám a pártideológiát apologetikus módon igazoló - kötetei álltak rendelkezésre. Molnár sem jutott messzebb a témában - 1987-ben mint annak megállapítása, hogy az 1956. decemberi dogma „egyoldalú” volt, s ezt a Kállai Gyula által is felhozott körülményekkel indokolta.144 Más kutató nem jutott hozza a forrásokhoz, mint azt Ormos Mária és Berend T. Iván hozzászólásaiból láttuk. A parlament elé került és törvényerőre emelt első semmisségi törvény az 1989. évi XXXVI. tv. jelzéssel lépett be a magyar törvénytárba. 1989. évi XXXVI, törvény az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról Az Országgyűlés kegyelettel megemlékezve mindazokról, akik az 1956-os nemzeti tragédia során hazánk társadalmi átalakulása és függetlensége érdekében felléptek, és ezért politikai megtorlás áldozatául estek, a következő törvényt alkotja: 1. § Az 1956. október 23. és 1963. április 4. között, a népfelkeléssel összefüggésben elkövetett politikai bűncselekmény, valamint az ezzel bűnhalmazatban Pártfőiskolát végezte el. 1957-től r. főhadnagy, 1970-től ezredes. ABM II/5.e. osztályán csoportvezető, majd osztályvezető-helyettes (1962-ig). A BM III/III-l osztály osztályvezető-helyettese, majd osztályvezető (1971-ig). AIII/III csoportfőnökség csoportfőnök helyettese (1971-1984), 1984. február 29-én nyugdíjazták. 142 Hajdú Pál (Budapest, 1922. január 1. — ?) szerszámlakatos, pártmunkás, rendőrtiszt. Szerszámlakatos (1943), katona (1943-1945), 1944-től a KMP tagja. Szervezkedés és szabotázs miatt letartóztatták (1944). 1945-ben a kommunista párt pártőrségének tagja. Kerületi MADISZ-titkár, majd a Magyar Központi Híradó RT MDP titkára (1948/1949). Pártfőiskolát (1951) végzett, majd az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar szakán, végül a Lenin Intézetben tanult (1954-1956). Az Irodalmi Újság politikai rovatvezetője (1956). Az ORFK Politikai Nyomozó Főosztályon osztályvezető-helyettesi beosztásban - őrnagyi rangban - kezdte meg rendőri pályafutását. A BM II., majd III. Főosztályának különböző vezető tisztségeit látta el 1957 januártól 1972-es nyugdíjazásáig. 1962-től alezredes, 1964-től ezredes. 143 Geréb Sándor-Hajdú Pál: Az ellenforradalom utóvédharca. Kossuth Kiadó, Bp. 1986 144 Molnár János Az MSZMP 1956-ről. In: Pártörténeti Közlemények 1987. 3. p. 148-167. 68
