Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
I. Az igazságtétel igényének megjelenése - az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény
I. Az igazságtétel igényének megjelenése A törvénytelenül elítéltek igazságszolgáltatása megköveteli tehát, hogy a nem jogállami keretek között történt bizonyítási eljárást és ítélethozatalt a jogállam igazságszolgáltatása ne kezelje akként, mintha az eljárások jogállami garanciák mellett folytak volna, más szóval nyíljon lehetőség a tényállások felülbírálatára is. Erre nézve - utoljára - 1999-ben tettem előterjesztést az igazságügy-miniszternek, intézkedés azonban a tárgyban nem történt.113 A semmisségi törvény alkalmazásának tehát van jogállami létjogosultsága, ugyanakkor látni kell azokat a korlátokat is, amelyek gátat szabnak a helyes alkalmazásnak. 113 Feljegyzés dr. Dávid Ibolya miniszter Asszonynak a koncepciós perek fogalma tárgyában A kommunista diktatúra által, különösen az 1956-os forradalom és szabadságharc megtorlása során folytatott - a semmisségi törvényekkel (1989:XXXVI. és 1990:XXVI. tv), valamint a Be. jelenlegi jogorvoslati rendszerében nem orvosolható - koncepciós eljárások felülvizsgálatára Be. soron következő novellájához javasolt, a Be. 284. § kiegészítését célzó módosításban a „politikai megtorlás koncepciója által motivált megalapozatlanság” fogalmi körét illetően az alábbiakra mutatok rá: A koncepciós perek fogalmán a jogtörténeti irodalom olyan büntetőeljárásokat ért, amelyekben meghatározott politikai cél elérése érdekében:-fiktív tényállás alapján, vagy/ és- megalapozatlan (Be. 239. § /2/ bek.) tényállás alapján, vagy/és- eljárásjogi alapelv, illetve tételes eljárásjogi szabály, vagy/és- az anyagi jog megsértésével - ide értve a büntetés kiszabására vonatkozó szabályokat és bírói gyakorlatot, vagy/és- amorális jogszabály alkalmazásával hoznak akár államellenes bűncselekményben, akár köztörvényes bűncselekményben marasztaló ítéletet. [A koncepciós perek fajairól és a koncepciós perekben történt jogalkalmazásról részletesebben: Kahler F.: Joghalál Magyarországon 1945-1989. Zrínyi, 1993. p.139-től.] Amikor a koncepciós perek politikai célját vizsgáljuk, alapvető elv, hogy a pert nem az igazságszolgáltatás eszközeként, az eljárási törvényekben foglalt jogelvek és tételes normákban írtak garanciák mellett, az anyagi igazság feltárására folytatják, hanem attól függetlenül, a diktatúra megteremtése és megszilárdítása érdekében, különösen:- a társadalmi struktúra átalakítására,- a tulajdonviszonyok erőszakos megváltoztatására, 55
