Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
I. Az igazságtétel igényének megjelenése - az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény
Az Igazság Canossa-járása-----------------W----------------W---------------------------------------------------------Az első semmisségi törvény előkészítése - egy vagy két törvény? Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter - mint fentebb láttuk - az MSZMP KB elé tárta egy semmisségi törvény alkotásának szükségességét, amellyel igazságot kívántak szolgáltatni a koncepciós perekben elítélt állampolgároknak. Miután az MSZMP KB PB 1989. február 7-i határozatát a Központi Bizottság 1989. február 20-21 -i ülésén elfogadta, Németh Miklós kormánya 1989. február 22-i ülésén meghozta a szükséges állami döntéseket. Ennek során fölállították azt a jogászokból, történészekből álló tényfeltáró bizottságot (a továbbiakban vegyesbizottság), amelynek feladata volt az 1944- 1963 közötti időszak ítélkezési gyakorlatának elemzése - mind történeti, mind jogi szempontból de faladata volt az is, hogy javaslatot tegyen azokra az ügycsoportokra, amelyekre a semmiséget alkalmazni kívánják. A vegyesbizottság tagjaira Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter tett előterjesztést és a kormány 1989. április 26-án kinevezte az előterjesztetteket. Ezen a helyen a bizottság történetét nem tárgyaljuk, mert az Zinner Tibor dolgozatában114 részletesen szerepel, itt most csak felsoroljuk a részt- a társadalom ideológiai arculatának átformálása,- a politikai ellenfelek megsemmisítésére (ide értve különösen az életüktől és szabadságuktól való megfosztást). A Be. 248. §-nak az általam javasolt (3) bek.-ének alkalmazása során lehetőség nyílna azoknak a pereknek a felülvizsgálatára, ahol a semmisségi törvények, valamint a jogállami eljárásban felvett bizonyításra épülő perújítási, illetve felülvizsgálati szabályok miatt az ügy orvoslása nem lehetséges, s ahol a politikai koncepció megvalósulása éppen a tényállás megalapozatlansága mellett történt elítéléssel valósult meg, vagy ahol az ítélet ellen azért nem éltek jogorvoslattal, mert a súlyosítási tilalom hiánya lehetővé tette, hogy csak a vádlott büntetésének súlyosítását vegyék figyelembe (ilyen, a vádlott javára bejelentett fellebbezés több esetben kivégzésekhez is vezetett). (Az eredetin Kahler Frigyes aláírása) Veszprém, 1999. évi július hó 5. napján 114 Zinner Tibor: Emlékfoszlányok az első semmisségi törvényhez vezető útról és göröngyeiről. In: Rendszerváltás 1989. Antológia Kiadó, Lakitelek, 2014. p. 195-236. 56
