Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)

I. Az igazságtétel igényének megjelenése - az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény

Tőkei Ferenc rövid felszólalása81 támogatta a politikai felhatalmazás megszavazását és úgy mellékesen hiányolta a Nagy Imre-pert a Fejti által említett per-kategóriák felsorolásából. Egyben túl is lépett az időbeli határon, az 1962-es éven. „...véleményem szerint valahogyan nagyon e tekintetben nem szabadna egyelőre, most kötelezettséget vállalni, hogy valami olyasmi megfogalmazást kellene használni, hogy 1944-től máig.” Ez a kijelentés - miként a jegyzőkönyv rögzíti - zúgást váltott ki a hallgatóság körében. Tőkei azonban megindokolta álláspontját: „Nem hiszem, hogy rosszabb (ti. az időhatár megjelölése - K. F.), nemcsak nagy koncepciós perek voltak és vannak, hanem [a] joggal egy sereg visszaélés történt az elmúlt években is.” Zárómondatában ismét a Nagy Imre-per felvételét sürgette a „csomagtervbe”.

Az újonnan elhatározott felülvizsgálat kérdéséhez szólt hozzá Pál Lé- nárcP2 is. Rövid mondanivalója,83 „hogy a múltunkkal szembe kell nézni... ehhez a felhatalmazást meg lehet, meg kell adni...”

Aczél György indignálódott hozzászólását váltotta ki.

„Az igazság feltáráshoz nem szorulok kioktatásra, Pál elvtárs, az igazság feltáráshoz hozzá tartozik, hogy itt a Rajk-ügyben te akkor nem vádlott voltál, hanem valahol az élet csúcsán ültél, hogy itt száz és száz ember, a becstelenséget a Losonczitól84 a Donáthig, a Donáth Ferencet85 6 hétig nem lehetett elkezdeni rehabilitálni, mert agyon volt gyötörve, meg volt félemlítve 1954-ben... Ez itt nem levéltári, hanem ez egy sokkal mélyebb dolog azokI. Az igazságtétel igényének megjelenése

81 Jkv. 1993.1. p. 399.

82 Pál Lénárd (Gyoma, 1925. november 7.) fizikus, kommunista politikus, akadémikus. 1949-ben szerzett vegyész diplomát, majd az ELTE Fizikai Intézetében tanársegéd. 1950- től 1953-ig a moszkvai Lomonoszov Egyetemen tanult tovább. 1953-ban kandidátusi fokozatot szerzett, a Központi Fizikai Kutató Intézet tudományos munkatársa, majd osztályvezetője (1953-1956), igazgatóhelyettese (1956-1970), igazgatója (1970-1974), főigazgatója (1974-1978), egyetemi tanár az ELTE Atomfizikai Tanszékén. 1945-től MKP- tag, a népi kollégiumok egyik szervezője, a Bolyai János Népi Kollégium igazgatója, 1975- 1989 között az MSZMP KB tagja. 1985 márciusától 1988. decemberig a KB titkára.

83 Jkv. 1993.1.p. 401.

84 Losonczi Géza (Érsekcsanád, 1917. május 5. - Budapest, 1957. december 21.) újságíró, kommunista politikus, államminiszter. Egyetemi tanulmányait Debrecenben végezte

1935-ben a Tovább, majd a Népszava újságírója. 1940-től MKP-tag. 1941-ben letartóztatták. 1945-ben a Szabad Nép rovatvezetője, Révai József miniszter államtitkára (1949- 1951). 1951-ben letartóztatták és koncepciós perben elítélték. 1954-ben szabadult, rehabili43