Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)

I. Az igazságtétel igényének megjelenése - az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény

Aczél hivatalosan már nem volt tagja a KB-nak — az 1988. májusi pártértekezleten ugyanis nem választották meg de tekintélye még nem volt elhanyagolható. 1956 decemberében ő is megszavazta az „ellenforradalom” dogmát - bár felszólalásában kétségtelenül voltak fenntartásai.

Most reflektált Ormos Mária felszólalására és - kioktatóan - Berecz Jánoshoz is volt néhány szava66 „1956 - A termet elsősorban ez forrósítja fel, két okból izgató. Egyik: vannak emberek ebben az országban mindkét oldalon — ismerjük el a becsületességet mindkét oldalon akiknek életük egy kicsit attól függ, hogy hogyan fogjuk értékelni. Nagyon nagy baj lenne, ha az egyszavas minősítésnél állnánk meg. Érdemes volt tegnap nagyszerű referátumát vagy korreferátumát Ormos Mária elvtársnőnek meghallgatni. Nem így indultunk el. Nem egy sommás ítélettel. Nem az én dolgom kifejteni, hogy aztán hogyan fordult ez vissza. Eljutottunk egy társadalmi nyugvópontig. 1972-ben Illyés Gyula67 gyönyörű levélben nyugtázta, amikor KáI. Az igazságtétel igényének megjelenése

Rajk-per egyik mellékperében életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. 1954 augusztusában szabadult, majd rehabilitálták és állást kapott egy állami építőipari vállalat igazgatójaként. Az 1956-os forradalom alatt az V. kerületi pártbizottság védelmében vett részt. Csatlakozott Kádárhoz. Az MSZMP-nek 1956. október 31-től tagja, a IKB- majd KB-tag 1959-ig. 1957 áprilisától a művelődési miniszter helyettese, majd első helyettese. Kádár János személyes barátja, a Kádár-rendszer legfőbb kultúrpolitikusa. 1967 áprilisától az MSZMP KB titkára 1970. novembertől PB-tag. 1980-tól az Országos Közművelődési Tanács elnöke. 1982-től az MSZMP KB kulturális ügyekben illetékes titkára. E tisztségéből 1985 márciusában leváltották. Ezt követően az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézet főigazgatója 1989-es nyugdíjazásáig. PB-tagsága 1988. május 22-én szűnt meg. Az országos pártértekezlet nem választotta újból KB-tagnak de az 1989-es KB-ülésekre meghívták. Az MSZMP megszűnése után visszavonult a politikai élettől.

66 Jkv. 1993.1. p. 98-109.

67 Illyés [Illés] Gyula (Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. - Budapest, 1983. április 15.) költő, író, háromszoros Kossuth-díjas, az MTA levelező tagja, 1921- ben a Budapesti Tudományegyetemen magyar-francia szakon tanult, Bécsbe emigrált, majd 1922-ben Párizsban a Sorbonne hallgatója. Munkásmozgalmi körökben tevékenykedett és különböző lapokban publikált, de nem lépett be a kommunista pártba. 1926-ban visszatér Magyarországra. A Munka című avantgárd lap munkatársa, majd a Nyugatban jelentek meg írásai. 1943-ban Balatonszárszón részt vett a népi írók tanácskozásán. A Nyugat helyébe lépő Magyar Csillag szerkesztője. 1944-ben illegalitásban élt. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja. A Nemzeti Parasztpárt egyik vezetője (1945-1946), ország- gyűlési képviselő, 1948 novemberében lemondott mandátumáról. 1956. október 31-én a Petőfi Párt vezetőségi tagja. 1956. után visszavonult és csak 1961-től publikált újból. 1969- től a nemzetközi PEN Klub alelnöke.

35