Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
I. Az igazságtétel igényének megjelenése - az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény
senek bennünket. Először is 40 évig nem írtunk erről, ezt se felejtsük el, nem azért, mert nem szerettünk volna, nem igen lehetett, mert azok a kérdések, amelyek most súlyosodnak ránk, még sokkal nagyobb súllyal jelentkeztek a korábbiakban. Most hozzáfogtunk, csak két évet és két hónapot említek, 1956 novembertől 1958 végéig két testületnek, a politikai bizottság, illetőleg előtte az Ideiglenes Intézőbizottság, valamint a Központi Bizottság üléseinek a jegyzőkönyvi anyaga, kb. 150 dosszié, átlag 100 oldallal, összesen tehát 15 ezer oldal. Ez - bár nagyon fontos - csak egyfajta forrásanyag, ebben nincs még sajtó, ebben nincs benne a honvédelem, a külügy, a belügy, az igazságügy, ebben nincs benne mindaz... aminek valószínűleg jó lenne, ha utána nézhetnénk szovjet, jugoszláv, kínai levéltárakban.” Ezt követően Ormos Mária Kádár János kijelentéseit vette sorba 1956 novemberéből, amelyben Kádár jogosnak ítélte meg a népi megmozdulásokat és kijelentette, hogy azokat nem lehet egységesen „ellenforradalmi megmozdulásnak minősíteni.” Kádár János nem volt jelen a KB ülésén. A jegyzőkönyv távolmaradását egészségi okokra hivatkozva rögzíti. Ormos Mária érvelésében visszautalt Aczél György 1956. december 2-i kijelentésére is, mely szerint: „Nyilvánvaló, hogy a kormány, tehát a Munkás-Paraszt Kormány 15 pontos programja egyezik azzal, amit 23-án a tömegek követeltek... Meg kell mondani, hogy az október 23-a jogos elégedetlenség miatt kirobbant felkelés volt, amelyet nálunk az ellenforradalom igyekezett meglovagolni, és később a vezetést is átvenni.” Ormos Mária - még több hasonló politikusi megszólalást idézve - arra törekedett, hogy egyrészt érvényt szerezzen a történelmi albizottság álláspontjának, másrészt, hogy megnyissa a kutatás lehetőségét, túl az addig megjelent propaganda irodalmon. A következő felszólaló Aczél György65 volt. Az Igazság Canossa-járása_______________________________________ 65 Aczél György [születési néven Appel Henrik] (Budapest, 1917. augusztus 31. — Bécs, 1991. december 6.) kommunista politikus. Árvaházban nevelkedett, kőműves szakmát tanult, majd autodidakta módon művelődött. 1936-ban felvették a Színművészeti Akadémiára. Az 1930-as évek elején a Somér cionista mozgalom tagja, 1935-ben belépett az KMP-ba. Kommunista tevékenységéért Vácon szabadságvesztés büntetést töltött. 1942- ben munkaszolgálatra hívták be, majd leszerelését követően Budapesten rejtőzködött. 1945-től az MKP budapesti majd Zemplén megyei irodájának munkatársa. Az 1947-es „kék cédulás” választásokon képviselői mandátumot szerzett. 1949 júliusában letartóztatták és a 34
