Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)

I. Az igazságtétel igényének megjelenése - az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény

hozzájárult. Ezek felé nem lehet gúnyos megjegyzéseket tenni és ezek jelentős mennyiségben vannak. Nem lehet a párttagságnak ezt a jelentős részét súlyosan megsérteni. Holmi lebiggyesztett szájú megjegyzésekkel. Az álláspontom alátámasztásához kellett, hogy ezt elmondjam, hogy én nem véletlenül és nem egyedül a magam nézetéből, hanem sok-sok csoport nézetéből tudom állítani, hogy mi volt itt.”

Felszólalásának végén óhatatlanul Bacsó Péter A tanú című filmjéből asszociálhat az olvasó „Virág elvtárs” elhíresült mondatára, (hogy ti. az élet nem egy habos torta). Veres így fejezte be hozzászólását:

„Azt mondják, nehéz, persze, hogy nehéz, csak az élet eddig sem volt csupa díszmenet.”

Ezt követően követelte, hogy a történelmi albizottság anyagát ne engedjék kinyomtatni. „Állítsa le, sokkal kevesebb kár lesz akkor, ha most a nyomdában leállítják, és tovább dolgoznak egy teljesebb értékű elemzésen, mert ebből messze süvít az elfogultság.”

Sokkal kényesebb helyzetben volt a következő felszólaló, Korom Mihályi, aki a forradalom megtorlásában annak idején kiemelkedő szerepet játszott. Hosszú felszólalásának59 60 végén tért csak ki 1956-ra. Sajátosan - egy politikai nyomozó szemléletével - jelentette ki: „...ne csináljunk Pozsgay- ügyet.” (!)

Hasonlóan vélekedett, mint Berecz János: „...messze nem szakmai vagy történelmi kérdésről van szó, hanem politikai mérkőzésről.”

A következő mondatai ugyancsak - a megtorlásban kulcsszerepet játszó - politikai vizsgáló tiszté: „Ezzel a bizalom kérdésével viszont azért egy pillanatra megakadtam, mert én azt vártam volna Pozsgay elvtárstól - mint akit legalább két évtizede jól ismerek -, hogy azért itt, erről a helyről azt

I. Az igazságtétel igényének megjelenése

59 Korom Mihály, dr. (Mindszent, 1927. október 9. - Budapest, 1993. október 3.) kommunista politikus, igazságügy-miniszter, 1945-ben rendőrnyomozó, majd függetlenített párttitkár a belügyben. 1959-től a BM vizsgálati osztály vezetője, az 1956-os forradalom megtorlásának egyik végrehajtója. 1960 júniusától a határőrség országos parancsnoka. 1962-1989 között az MSZMP KB tagja. 1963-1966. december 6. között az MSZMP KB titkára. 1966. december 7. és 1987. április 19. között működő kormányok igazságügy-minisztere. 1978. április 20. és 1985. március 28. között az MSZMP KB fegyveres testületeket felügyelő adminisztratív titkára. 1980. március 27-től 1985. március 20-ig az MSZMP PB tagja. 1985-1989 között országgyűlési képviselő.

60 Jkv. 1993.1. p. 57-61.

31