Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
I. Az igazságtétel igényének megjelenése - az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény
—L Az Igazság Canossa-járása__________________________________________ Most - 1989 elején - sajátosan módosította eddigi álláspontját.56 57 „Pozsgay elvtárs nyilatkozata megosztotta a párttagságot... ez a nyilatkozat hirtelen felszínre hozta és valósággal berobbantotta a szemünk elé, hogy egy-egy ilyen fontos kérdésben milyen ellentétes vélemények, álláspontok vannak és azt is, hogy milyen érzelmi hullámzás van. Pozsgay elvtárs nyilatkozata feszültségeket jelentett és vihart, érzelmi vihart kavart. De csak érzelmek alapján nehéz megítélni történelmi eseményeket... én egyet tudok érteni a bizottság jelentésével vagy összefoglalójával, és különösen Berend T. Iván elvtársnak a Népszabadságban adott nyilatkozatával, ahol mindkét folyamatot valamilyen jelenlevőnek tartotta... Azért szükséges ez az árnyalt állásfoglalás.” Berecz ezután a társadalmi megbékélésről és a kiegyezésről beszélt és kijelentette: „Ez nem tudományos vagy történettudományos kérdés, hanem az új megállapodás politikai kezelésének kérdése.” Anélkül, hogy Berecz elég átlátszó taktikáját itt bírálat alá vonnánk, rá kell mutatni, valójában szó sincs arról, hogy az 1956-os forradalomról vallott nézeteit revideálná, egyszerűen a politikai pragmatizmus okán mozdult el korábbi álláspontjáról. A felszólalók sorában ezután a keményvonalas veterán kommunista a 83 éves Veres József1 egykori munkaügyi miniszter következett. Veres hosszan sorolta58 személyes tapasztalatait, majd az október 24-től teljesített fegyveres szolgálatának történetét a rendszer védelmében - részben a szovjet erőkkel -, majd így összegezte konklúzióját: „Ezek után mondja nekem valaki, hogy forradalom vagy ellenforradalom. Nyilvánvaló, hogy ezeknek az elvtársaknak döntő része valamilyen módon - itt a kerületi elvtársakról van szó - kapcsolódik az ellenforradalom leveréséhez, vagy tevőlegesen fegyveresen, vagy egyéb módon, de szintén 56 Jkv. 1993.1.p. 46-49. 57 Veres József (Diósgyőr, 1906. augusztus 25. - Budapest, 1993. június 29.) lakatos, kovács, kommunista politikus, munkaügyi miniszter, 1936-tól KMP-tag, 1948-tól a BM főosztályvezetője majd államtitkára, illetve miniszterhelyettese (1950-1951). 1951-ben letartóztatták és a Tariska-perben 15 év szabadságvesztésre ítélték. 1954-ben perújítási eljárásban 1 évre mérsékelték a büntetést. 1956-ban rehabilitálták. XX. kerületi pártbizottság titkára (1956/57), majd a Fővárosi Tanács VB elnöke (1958-1963), munkaügyi miniszter (1963-1970), az MSZMP KB tagja 1959-től. 58 Jkv. 1993.1.p. 54-57. 30
