Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
I. Az igazságtétel igényének megjelenése - az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény
differenciált a magyar társadalomban, sőt a társadalmi megosztottság alapját is jelenti. Széles körben elterjedt, leegyszerűsítő értelmezések az információk hiányával is összefüggenek. A KB által megbízott bizottság tanulmányában foglalt differenciált álláspont, a kutatás további előrehaladásáig, megfelelő alap lehet az események jellemzéséhez.” Romány Pál nem helyeselte ugyanakkor „az eddigi egyszavas értékelések változatlan fenntartását.” Tisztában van az ’56-ról alkotott megítélés politikai súlyával. „Az érintett kérdésekben hozott politikai döntés vízválasztó szerepet fog játszani - látták így többen - bel- és külföldön egyaránt. A magyar társadalom jelentős része és a nemzetközi közvélemény számára a döntés tartalmától és jellegétől függnek a válaszok az alábbi kérdésekre:- Komolyan elszánta-e magát a párt a közmegegyezésre, s a párton belüli platformszabadság megteremtésére?- Szembe mer-e nézni a párt 1956-tal, saját legitimációja gyenge pontjával vagy sem?” (Kiemelés tőlem. K. F.) Pozsgay Imre felszólalásának49 kiinduló pontja az MSZMP hatalmon maradásának törekvéséből indult ki s a hangsúlyt ezért a társadalmi köz- megegyezés létrehozására helyezte: „Úgy hiszem, ez is beletartozik a közmegegyezésbe, s vagy vállaljuk ezt, vagy meghunyászkodunk és a viták színteréről levonulunk, átadjuk olyanoknak ezt a feladatot, akik mégiscsak méltóképpen el tudják látni. Ezt meg azért mondom, mert véleményem szerint is kétségtelenül az elmúlt 40 év - ezen belül néhány csomópont - megítélése, fogalmi megragadása, és ahol szükséges, új kategóriák alkalmazása, miként ez a Romány elvtárs által felolvasott tanácsadói véleményből is kitűnik. Hangsúlyozta továbbá „...ebben az albizottsági jelentésben az 1956-os események megítélése dolgában úgy nyilatkoztam, s vallom, hogy ez így lesz helyes a többpártrendszerre való átmenet és a kiegyezés vagy megegyezés keresése közben, hogy miután az ellenforradalom, mint jellemző ítélet tarthatatlan, a forradalom, mint ajánlott forma elfogadhatatlan a számunkra, ebben ez a többoldalúan elfogadható meghatározás a pártot átsegíti azon a legitimációs problémán, amire a Romány elvtárs is utalt.” (Kiemelés tőlem. K. F.) I. Az igazságtétel igényének megjelenése 49 Jkv. 1993.1. p.36-42. 27
