Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
V. A zétényi-javaslat - az országgyűlés határoz - újabb bukások - az AB-n az 1993. évi XC. TV.
V. A Zétényi-j avaslat Néhány gondolat a jogi gyakorlatról Az 1993. évi XC. tv., valamint az AB 53/1993. AB határozatában foglalt iránymutatás alapján most már nem tudott kitérni az ügyészség a vádemelések elől. Az első ügy amely bíróság elé került a salgótarjáni sortüzben érintett karhatalmisták ellen folyt a Fővárosi Bíróságon.352 A Fővárosi Főügyészségi Nyomozó Hivatal 32 ügyben 40 bűnelkövetővel szemben indított büntetőeljárást, a Budapesti Katonai Ügyészség további 8 ügyben nyomozott. A jelentős bizonyítási nehézségek miatt számos eljárás nem jutott el a vádemelésig. 8 ügyben az ügyészség vádat emelt és négy vádlottal szemben szabtak ki jogerősen szabadságvesztés büntetést. Az ún. sortűz-perek részletes feldolgozását Horváth Miklós hadtörténész a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora - aki ezekben az ügyekben szakértőként működött közre - végzi. Egy jelentős kérdés azonban a salgótarjáni sortűz-perben jelezte, hogy a jogi szabályozás olyan hézagot tartalmaz, amely miatt éppen a sortűzre parancsot adók felelőssége sikkad el. Az ügyben Strausz János tanácselnök tanúként hallgatta ki Biszku Bélát, az MSZMP IIB egykori tagját is. Vallomását a bizonyítékok sorából kirekesztette, figyelemmel arra, hogy ameny- nyiben igazmondási kötelezettségének a tanú eleget tett volna, úgy önmagát szükségszerűen súlyos bűncselekményekkel vádolná, s ez ellentétes a büntető eljárásjog egyik alapelvével, az önvádra kötelezés tilalmával. Tényként állapíthatjuk meg, hogy a vádhatóság ennek ellenére nem indított eljárást Biszku Béla ellen, s így csak néhányan a tűzparancsot végrehajtó karhatalmisták közül estek marasztaló ítélet alá. Kétségtelen tény, hogy 1994-ben nem volt politikai akarat arra nézve, hogy az akkor még nagyobb számban élő, a forradalom leverése és megtorlása érdekében döntéseket hozók tettei a büntető bíróságon mérettessenek meg. Erre még, mintegy 20 évet kellett várni. A joggyakorlatról szólva meg kell említeni, hogy a bíróságok országszerte adták ki a semmisségi igazolásokat mindhárom semmisségi törvény alapján. 352 Fővárosi Bíróság 16.B.768/1994. sz. Tanácselnök: Strausz János 199
