Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
V. A zétényi-javaslat - az országgyűlés határoz - újabb bukások - az AB-n az 1993. évi XC. TV.
Sajnálatos módon az igazságügyi statisztikai adatgyűjtésről szóló rendelkezések nem adtak arra nézve iránymutatást, hogy a kiadott semmisségi igazolásokról statisztikai adatgyűjtést kell folytatni. A megyei bíróságok (ma törvényszékek) kötelesek voltak lajstromkönyveket vezetni a kiadott igazolásokról, így a jövő kutatásának feladata, hogy ezekből egyrészt megállapítsa az egyes semmisségi törvények alapján kiadott és elutasított kérelmek számát, másrészt ezekből az adatokból következtetéseket vonjon le a megalkotott törvények működéséről. Az Igazság Canossa-járása__________________________________________ A negyedik semmisségi törvényről Munkánk korábbi fejezetében említést tettünk az első semmisségi törvény hiányosságáról, amely lehetetlenné tette, hogy mindenki, akit a forradalom és szabadságharcban való részvételéért megtorlás sújtott, rehabilitációban részesüljön. A 2000. évig kellett várni a megoldásra, a negyedik semmisségi törvényre. Király Tibor akadémikus nevéhez fűződik a törvény elvi, jogfilozófiai kidolgozása, míg a kodifíkációs munka Márki Zoltán IM főcsoportfőnök (ma a Kúria tanácselnöke) nevéhez kötődik. Mint arra korábban rámutattunk, a törvény jelentősége nem csak a semmisség megadásában áll, hanem annak a törvény indokolásában történt kimondásában, hogy a szabadságharc után olyan leszámolás folyt az országban, amelynek során nem volt független bíróság és nem működtek a büntetőeljárás alapvető jogelvei. 2000. évi CXXX. törvény az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról A törvények tükrözik a jogalkotó értékrendjét. Az Országgyűlés korábbi három semmisségi törvénnyel egyértelművé tette, hogy melyek azok a büntető anyagi jogszabályok, amelyek megalkotása, léte, alkalmazása nem fér össze a jogállamisággal. Az 1956. évi forradalom és szabadságharc miatt elszenvedett törvény- sértések maradéktalan orvoslása érdekében indokolt, hogy a leszámolást kiszolgáló eljárási jogszabályok alkalmazásával történt elítélések tekintetében a törvényhozás 200
