Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)

V. A zétényi-javaslat - az országgyűlés határoz - újabb bukások - az AB-n az 1993. évi XC. TV.

V. A Zétényi-j avaslat

A Zétényi-javaslattal párhuzamosan - ugyancsak képviselői indítványra - az Országgyűlés elvi állásfoglalást hozott a büntethetőség elévülésének értelmezéséről. 343

Az 1/1993. (II. 27.) OGY elvi állásfoglalás344 - az AB 2086/A/1991/14. határozatára figyelemmel - „értelmezi a büntethetőség elévülésére vonatkozó, a módosított... Btk. 33. § b) pontjában, valamint a 33-35. §-ában foglalt, büntethetőség elévülése szabályait.”

Az állásfoglalás sarkpontjának tekinti a törvény előtti egyenlőség elvét, valamint utal az 1947. évi XVII. tv.-re - a Párizsi Békeszerződés törvénybe iktatására-, valamint a 1949. évi XX. tv.-re, az 1896. évi XXXII. tv.-re (bűnvádi perrendtartás) a módosított 1951. évi 3. tv.-re (büntető perrendtartás), az 1962. évi 8. tvr.-re (a büntető eljárásról), és a többszörösen módosított 1973. évi 1. tv.-re (a büntető eljárásról). A felsorolt jogszabályok bűnüldözési kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseit felhívva utal az anyagi büntetőjogi szabályokra345, az ott foglalt elévülési rendelkezésekre továbbá az AB 11/1992. AB határozatában leírt mondatra: „Az elévülés jogi tények kérdése, vagyis jogszabálynak kell a naturális tényt - az idő folyását - jogi hatással járó ténnyé változtatni.”

Az OGY elvi állásfoglalás a fentiekre alapozva megállapítja:

„Mindezekre figyelemmel jogilag nem tekinthető releváns időmúlásnak a bűncselekmény elkövetése szempontjából az az időszak, amely alatt az Állam hatáskörrel rendelkező szerve nem él az alkotmányban és az alkotmányos törvényekben kötelezően előírt hatalmával, és ezzel a »törvény előtti egyenlőség« alkotmányos elvét sértve részlegesen szünetelteti az igazságszolgáltatást. A törvény előtti egyenlőség elve nem ellentétes értékeket fejez ki a jogbiztonság elvével, hanem a jogbiztonság de facto megvalósulásának előfeltétele.”

Kifejezésre juttatják még a törvényhozók, hogy: „Természetesen csak a jogalkalmazó döntheti el a konkrét ügyben, hogy az elévülés mint jogi tény a fentiekre figyelemmel bekövetkezett-e vagy sem.”

343 1 993. február 16-i ülésnapon.

344 Közli Zétényi Zsolt: Mi a teendő... p. 469—471.

345 1 878. évi V. te. (Csemegi Kódex), 1950. évi II. tv. (a büntető törvénykönyv általános részéről), az 1961. évi 5. V. tv. (A Magyar Népköztársaság büntető törvénykönyvéről), valamint az 1978. évi IV. tv. (a büntető törvénykönyv).

187