Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
III. A harmadik semmisségi törvény - a semmisség törvények deficitje - a zétényi-takács- javaslat - a nagy összecsapás - az 1991-92-es év
III. A harmadik semmisségi törvény Megszólal a miniszterelnök Antall József rövid felszólalására 1991. december 2-án került sor.315 „Amiért tulajdonképpen először is szót kérek, az az, hogy senki ne akarja úgy beállítani ebben az országban, mint hogyha itt valamiféle boszorkányüldözés következett volna be azért, mert ez az Országgyűlés hozott egy olyan törvényt, amelyik a gyilkossággal szemben olyan kérdésekben hoz országgyűlési döntést, amit a köztársasági elnök úr az Alkotmánybíróság elé utalt. Én úgy gondolom, hogy akik ezt megszavazták, és akik ezzel egyetértettek, azok tudomásul fogják venni az Alkotmánybíróság döntését, mint ahogy eddig is. De ebből és bármilyen más lépésből, ami hozzátartozik a rendszerváltozás egészéhez, olyan következtetéseket levonni, olyant teijesz- teni, hogy a jogállamisággal ellentétes fejlődés útjára lépett Magyarország, vagy a parlamentáris demokráciát fenyegetné veszély, az egyszerűen az ország ártalmára van. Megkondítani a vészharangot akkor, amikor nincs vész, felelőtlenség. És ha preventive képzelik el, hogy szükséges ilyen lépéseket megtenni, akkor is tévednek, mert az ilyen lépések semmilyen körülmények között nem válnak sem a belpolitikai, sem a külpolitikai megítélés szempontjából az ország javára. Ebben az országban jogrend van, törvényesség, és az Országgyűlés által hozott törvények a törvényességet jelentik. Amennyiben alkotmányjogi kifogás alá esne, akkor azt tudomásul fogja venni az Országgyűlésnek az a része is, amelyik megszavazta és törvénnyé tette, amit a köztársasági elnök úr nem írt még alá.” A miniszterelnök rövid reflekciója két szempontból érdemel kiemelt figyelmet. Az egyik, hogy- Antall József nem utasítja vissza Horn Gyula kijelentését a gentlemen's agreement-ről; a másik- annak többszöri megerősítése, hogy az Alkotmánybíróság döntése kötelező lesz a kormánytöbbségre, amit a többség kötelezőnek ismer el. Utóbbi kijelentésének valódi tartalma a lentebb ismertetett forrás tükrében értelmezhető helyesen. 3,5 Zétényi Zsolt: Mi a teendő... p. 208-209. 161
