Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
III. A harmadik semmisségi törvény - a semmisség törvények deficitje - a zétényi-takács- javaslat - a nagy összecsapás - az 1991-92-es év
Antall mondata, amely „ a boszorkányüldözés ” vádját visszautasítja és csupán a gyilkosságokkal szembeni fellépést hangsúlyozza, sokkal inkább látszik igazolni, hogy a hatalmat átadók és átvevők között volt egyfajta megállapodás az átfogó igazságtétel mellőzésére, amely azonban nem vonatkozik a gyilkosságokkal járó bűnök számonkérésére. Ez utóbbit - mint láttuk - Horn Gyula sem kifogásolta. Antall József miniszterelnöknek az igazságtétel kérdésében vallott álláspontjának felderítéséhez közelebb hoz egy később keletkezett316 - a második Zétényi-j avaslat alkotmánybírósági kudarca után - rövid kézírásos utasítása, amelyet Balsai István igazságügy-miniszterhez intézett. Most - a kronológia némi sérelmével - ismertetjük a forrást, amelyre - más szempontból - még vissza fogunk térni. E helyen csak annyit: a miniszterelnök és az alkotmánybíróság elnöke között nem húzódott egy átjárhatatlan fal, magánemberként értekeztek az igazságtételi törvényről. így nem lehetett meglepő a későbbi döntés, amelyet a miniszterelnök - a kormányzó többség nevében - elfogadott. S nem véletlen, az sem, hogy Horn Gyula utalása, egy gentlemen's agreement meglétéről nem ütközött határozott visszautasításba. Az Igazság Canossa-járása_______________________________________ Miniszterelnöki Hivatal Balsai miniszter úrnak István! Most beszéltem Sólyom Lacival. Az igazságtétel ügyben tenni kell valamit, megoldást találni (Zétényi helyett). Ez tehetetlennek mutatja a kormányt, az őrültek, hazárdőrök stb. malmára hajtja a vizet. Rövid időn belül kérek választ!! Üdv.: Antall. (Kiemelés az eredetiben. K. F.) 316 1992. október 14-én találkoztam a keltezés nélküli utasítással egy megbeszélésen. 162
