Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)

III. A harmadik semmisségi törvény - a semmisség törvények deficitje - a zétényi-takács- javaslat - a nagy összecsapás - az 1991-92-es év

köztük e téren. Emlékezzünk csak a Szabad Demokraták Szövetsége vagy a FIDESZ gyújtó hangú szórólapjaira.” Józsa Fábián felszólalásában kiemelte Varga Csabának az igazság- tétellel - valamint az elévüléssel - kapcsolatos gondolatait és rámutatott: „Amit nekünk kell eldöntenünk, kívánja-e, illetőleg ennyi év után lehetsé­gesnek tartja-e az új magyar törvényhozás az elmúlt rendszer fő bűnösei büntetőjogi felelősségének megállapítását.” Az október 15-i vitanapon dr. Balsai István igazságügy-miniszter ismer­tette a kormány álláspontját. Eszerint „...a kormány szintén ismeri mind­azokat a tanulmányokat, amelyeket részben a saját hatáskörében szerzett be, illetőleg az egyéb neves - itt most nem részletezett - szakvélemények és egyéb összefüggések egybevetése alapján arra az álláspontra jutott, hogy támogatja a törvényjavaslatot.” A miniszter utalt az igazságügyi miniszté­riumban megtartott tanácskozásra is, amelyet fentebb már ismertettünk. Az érdemi felszólalások Mécs Imre megnyilatkozásával folytatódtak. Az egykori 1956-os halálra ítélt „nem jogi aspektusból” közelítette meg a kérdést, hanem mint mondotta „általánosan, társadalmi politikai, erkölcsi szemmel nézve.” Hangot adott annak a meggyőződésének „...hogyha a rend­szerváltás, rendszerváltozás, a felszabadulás a ’60-as években, vagy a ’70-es évek elején történik... akkor egészen biztosan mindnyájan egy igazságos, jogállami keretek között zajló, európai normáknak megfelelő büntető eljá­rássorozatot kértünk volna a hazaárulásnak, a gyilkosságoknak a megbün­tetésére... Ma már, 35 évvel később más álláspontra kell helyezkednem - vagy helyezkednünk -, józanul, megfontoltan mindent átgondolva. Nem megbocsátásról van szó, hangsúlyozni akarom! Nem! Mert nekem nincs jo­gom senki helyett megbocsátani és az én saját megbocsátásom az pedig a személyes ügyem, rám tartozik, az Istenemre - senki másra! Nem, nem meg­bocsátásról van szó, hanem arról, hogy bizonyos értékeket sorba állítunk és egy nehéz döntéssorozatban megpróbáljuk a valódi értékeket megkeresni.” Mécs Imre szerint „...a mai társadalomnak egynegyede az, amelyik akkor részt vett a társadalom életében, amelyik emlékezik - amennyire 35 év után emlékezni lehet -, amely képes ebből profitálni valamit.” Ehhez képest a volt halálraítélt úgy vélte, hogy az igazságtételi törvény „valamiféle pót- cselekvés, amire nincsen szükség.” Szabó János, a Független Kisgazdapárt képviselője támogatásáról biz­tosította a törvényjavaslatot, míg Nagy Attila - az MSZP részéről - annak hangsúlyozásával, hogy „én úgy érzem, otrombaság lenne engem azzal gya­III. A harmadik semmisségi törvény 157

Next

/
Oldalképek
Tartalom