Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)

III. A harmadik semmisségi törvény - a semmisség törvények deficitje - a zétényi-takács- javaslat - a nagy összecsapás - az 1991-92-es év

III. A harmadik semmisségi törvény- Üj megoldás azonban a 2. § (2) bekezdésében szereplő részsemmisség, amelyet az ex lege konstrukció nem ismert. A részsemmisség bevezetését a vizsgálati tapasztalatok indokolták, mivel találtunk számos olyan elítélést, ahol keveredtek semmisség alá eső elítélések olyan magatartásokkal, amelynek elítélése minden tekintetben indokolt volt, s amelyért kifogástalan jogállami körülmények között is szankciót szabott volna ki a bíróság.- A részsemmisség bevezetése indokolttá tette eljárásjogilag is tisztázni az ítélet sorsát. Ezt szolgálja a 2. § (3) bekezdésben elrendelt új eljárás lefolytatása és új büntetés kiszabása. Ez a konstrukció a perújítási eljárásra emlékeztet s nélküle a részsemmisség intézménye aligha működhetett volna. Mégis különbözött a perújítástól annyiban, hogy a tényálláshoz kötöttséget ez az új eljárás nem oldotta fel.- A konstitutív semmisség - és részsemmisség - bevezetése szükségessé tett olyan jogi fogódzkodót, amelyet az eljáró bíróságok mérlegelésükkor alapul vehettek. Ez volt a már említett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, illetve az abban rögzített alapjogok. így a bíróság eljárásában azt vizsgálta, hogy a kérelmező elítélése a nemzetközileg elismert alapjogok gyakorlása miatt következett-e be.

A semmisségi törvények sorozata - jórészt - elégtételt szolgáltatott a diktatúra jogsértéseiért - legalábbis büntetőjogi értelemben , a folyamat azonban mégis több kívánni valót hagyott maga után.

A semmisségi törvények deficitje(i)

Fentebb már említettük Zinner Tibornak az Igazságügyi Minisztérium büntetőjogi főosztályára küldött - részemre címzett - levelét, valamint Kónya István dolgozatait, amelyben az 1945 után a háborús és népellenes bűntettek körében folytatott ítélkezési gyakorlatot vonja kritika alá.

Zinner Tibor említett levele 1991. június 24-én kelt. Zinner Tibor korábbi dolgozatában a levéllel kapcsolatban csupán rövid megjegyzést tett, utalva a levél elküldésére, s arra, hogy érdemi választ az általa felvetett kérdésekre nem kapott.

127