Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - I. Diktatúrából demokrácia: a rendszerváltoztatás évei (1988-1994) (S. K.)
I. Diktatúrából demokrácia: a rendszerváltoztatás évei (1988-1994) „A harag napja” - kisgazdapárti tüntetés a „saját” kormány ellen (1992. április 25.) Amit a Kisgazdapártról tudni kell A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (röviden Független Kisgazda- párt) - a rendszerváltó történelmi pártok egyike - 1930-ban bontott zászlót Békésen. Ezt követően a Horthy-korszak egyik ellenzéki pártja, 1945 és 1947 között vezető kormánypárt volt. (Az 1945. évi novemberi választásokon például 57%-os eredménnyel abszolút többséget szerzett, bár utána kénytelen volt mégis koalíciós kormányt alakítani. Ők adták Tildy Zoltán akkori miniszterelnök személyében a második Magyar Köztársaság elnökét is.) Az 1956-os forradalom napjaiban rövid időre újjáalakulhatott a párt, és képviselői - például Tildy Zoltán és Kovács Béla, az 1947. február 25-e után törvénytelenül a Szovjetunióba hurcolt főtitkár - ott voltak a Nagy Imre által vezetett koalíciós kormányban is. (Utóbbi dátum 2000 óta a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja.) 1988. november 18-án alakult újra a kisgazdapárt, mely az 1990-es országgyűlési választások eredményeképpen az MDF által vezetett, és a Kereszténydemokrata Néppártot is magába foglaló kormánykoalíció tagja lett. Három miniszteri tisztséget kaptak, miközben Torgyán József a. párt frakcióvezetője lett. Torgyán a hatalomért folytatott harcában sikerrel szerezte meg előbb a párttagság többségének rokonszenvét, majd a pártelnöki posztot is. A rendszerváltás során jelentkező gazdasági nehézségeket és a munkanélküliség növekedése miatti elégedetlenséget kihasználva egyre szélsőségesebb politikát folytatott, és az MDF, valamint a Kereszténydemokrata Néppárt jobboldali váltópártja kívánt lenni. 1992 februárjában pártjával kilépett a kormány- koalícióból, de mivel 44 országgyűlési képviselőjükből a túlnyomó többség (előbb 33, majd még két képviselő) nem követte, így nem tudta a kormányt megbuktatni. Torgyán tehát kénytelen volt ellenzékbe vonulni, majd meghirdette a kisgazdapárt első és az 1992. év legnagyobb hazai kormányellenes tüntetését. Ezt hívták a „harag napjáénak, amit a kedvezőtlen fogadtatás miatt a „lehetőségek napjá”-vá szelídítettek, amellyel az akkor már súlyosan beteg Antall József kormányának lemondását szerették volna kierőszakolni. A tüntetés programját még az eseményt megelőző héten közzétették. 800 fős rendezőgárdát állítottak fel, és 23 vonatot rendeltek a MÁV-tól a vidékiek fővárosba szállítására, de ebből végül csak hat lett. Április 25-én délelőtt 10 órakor a Hősök terén kezdődött a rendezvény. Az itt megjelent mintegy 10 ezer tüntető előtt Torgyán az MDF vezette kormány privatizációs politikáját bírálta, ezzel indokolva a munkanélküliség növekedését és az általános elszegényedést. Ezt követően a tüntetők az András- sy út 60. (a hajdani ÁVH központ, a jelenlegi Terror Háza Múzeum) előtt az 89
