Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - V. Nézzünk a színfalak mögé! Elemzések (K. Z.)
Tüntetések könyve Ha eljön az este, a város lángba borul!? - Erőszak a tüntetéseken A magyarok alapjában békés emberek, így az 1989/1990-es rendszer- változtatás is békés volt, politikailag motivált erőszakra nem került sor. Egyesek a fegyveres harcnak tisztító erőt tulajdonítanak, amely összekovácsolja a népet, eltörli a társadalmi különbségeket és az egész nemzetet közös áldozatvállalásra készteti. Legutóbb ilyenre 1956-ban került sor, amikor sokan fegyverrel a kezükben harcoltak a forradalomért. A fontosabb utcákat és tereket az utókor az ilyen harcokban hősi halált halt harcosokról, vagy a megtorlás áldozatairól nevezi el. 1989 felülről indított, tárgyalásos forradalma után mindez - szerencsénkre - elmaradt. Az 1990. októberi taxisblokádot egyesek politikailag motivált puccskísérletnek tartják, de állításukra azóta sem tudnak egyértelmű bizonyítékkal szolgálni. Az események témánk szempontjából fontos utóélete van, hiszen Göncz Árpád akkori köztársasági elnök a következő év tavaszán amnesztiát hirdetett a résztvevők számára. A rendszerváltoztatás liberális, megengedő törvényei mellett ez a gesztus is hozzájárult ahhoz, hogy a politikai vagy politika közeli - nem erőszakos - szabálysértéseket a bírósági gyakorlatban enyhe ítéletekkel büntetik. Újabban az a „szokás” honosodott meg, hogy a tüntetések kapcsán különböző szabálysértések és enyhe bűncselekmények miatt elítélt tüntetők büntetésüket - napi 5000 forintos tételekben - közmunkára váltják. Mielőtt részletesen kitérnénk a hazai események tárgyalására, nézzük meg a politikai erőszak kialakulásának és hatásmechanizmusának fő szabályait. Ha a politikai cselekedeteket egy kör alakú ábrán szeretnénk elhelyezni, úgy a politikai nagygyűlésen elmondott szónoklat lenne a mértani középpont. A legtöbb polgárnak elég megerősítés, ha meghallgatja kedvenc pártja politikusainak beszédét. Vannak olyanok, akik nem akarnak a következő választásig várni, és már most tenni szeretnének valamit pártjuk érdekében, vagy a politikai rivális ellen. Ők a középponttól kicsit távolabb eső aktivisták, akik a lakossági fórumok aktív résztvevőiként, vagy rendezvények szervezőiként fejtenek ki valamilyen aktivitást. A sorban következő csoport nem elégszik meg a saját körön belüli tevékenységgel, és világnézete vagy véleménye aktív (esetleg provokatív) képviseletének módját keresi. Ők nem riadnak vissza a konfliktustól sem, így lakásukra, házukra zászlót tűznek, autójukra matricát ragasztanak, vagy olyan ruhadarabokat (feliratos pólót, egyes szubkultúrák viseletét) 322
