Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - V. Nézzünk a színfalak mögé! Elemzések (K. Z.)
V. Nézzünk a színfalak mögé! Elemzések hordanak, amelyek másokban meghökkenést vagy vitaingert váltanak ki. E csoport legaktívabb tagjai a tüntetéseken gyakran néznek farkasszemet az ellenoldallal, vagy a két csoportot elválasztó rendőrséggel. Ok a képzeletbeli kör szélén helyezkednek el. Ha egy politikus átlépi a törvénysértés vörös vonalát, pártjuk kizárja őt, vagy választott tisztségéből való lemondásra késztetik. Az adott oldal táborának legszélén találjuk azokat, akik már erőszakra is hajlamosak. Itt fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a radikális megjelölést gyakran a szélsőséges megjelöléseként használják. Ez azonban helytelen. A radikálisok eredetileg baloldali indíttatásnak, és az adott társadalmi rendszerhez képest követelnek merőben újat. A jobb- és baloldali szélsőségesek viszont adott esetben már túl is léptek a fennálló rendszer belülről való megváltoztatásán, és tudatosan használnak törvényen túli, erőszakos eszközöket. A szélsőségeseknek kevés a politikusi szónoklat és a következő választás által kínált lehetőségre várás. Ok azonnali változást akarnak, amiért hajlandóak akár személyes kockázatot is vállalni. Sok függetlenségi mozgalomnál (írek, dél-tiroliak, baszkok) láttuk, hogy a politikai szárny mellett létezett egy katonai szárny is, amely erőszakos cselekményekkel nyomatékosította a politikai követeléseket. A politikai erőszak az 1968-as diákmozgalmak lecsengése után tetőzött, amikor szélsőbaloldali fiatalok „öntudatra” akarták ébreszteni a munkásosztályt. Ehhez a nyugat-európai rendszerek vezető politikusainak célzott likvidálása mellett áruházakban és köztereken is robbantottak bombákat, hogy a fogyasztás helyett a forradalmi harc felé tereljék a polgárokat. Nem sok sikerrel. Új elemként jelent meg az állami terrorizmus, amikor egyes államok politikai céljaikat terrorszervezetek titkos támogatása által akarják elérni. Ehhez fegyvert, pénzt, hamis papírokat adnak a terroristáknak, vagy biztosítják számukra a visszavonulás lehetőségét, hogy rendőri üldözéstől mentesen élhessék életüket. Nyugat-Európára napjainkban két folyamatjellemző. Az 1980-as évek óta egyes ünnepnapokon (például Berlinben május elsején vagy Strasbourg- ban szilveszterkor) sötétedés után utcai zavargások törnek ki. Ezeken a tüntetők eleve számolnak az erőszakkal, hiszen bukósisakban, símaszkban, botokkal és csúzlikkal, esetleg Molotov-koktélokkal felfegyverkezve mennek tüntetni. A rendőrség is eleve rohamfelszerelésben, kutyákkal és vízágyúkkal vonul fel. 323
