Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)

Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - V. Nézzünk a színfalak mögé! Elemzések (K. Z.)

V. Nézzünk a színfalak mögé! Elemzések

2004-es európai parlamenti választás előtti pénteken (a kampánycsend előtti utolsó napon) tornádó veszélyt jelentett be, ami az előző szerdai pusztító viharok után hihetőnek tűnt. Bár a tornádóveszélyt hamar cáfolták, felvetődött a gyanú, hogy a fővárosiak riogatásával az SZDSZ listavezetője által irányított hivatal csökkenteni akarta a részvételei hajlandóságot, ami a főpolgármester pártjának kedvezett volna.

Télen ritkán vannak nagy tömeget megmozgató tüntetések. A 2012-es év azonban rögtön duplán is rácáfolt több korábbi közhelyre, nevezetesen, hogy télen nem lehet tömegeket utcára vinni, és hogy csak az ellenzék tudja híveit mozgósítani. Magyarország új Alaptörvénye 2012. január elsejével lépett hatályba, amit a kormány január 2-án a fővárosi Operaházban ünnepelt meg. A balliberális ellenzék és az új társadalmi mozgalmak nemtetszésük jeleként több tízezres párhuzamos tüntetést szerveztek az Andrássy útra. Az Opera előtti tüntetésre (is) válaszként január 21-én szervezett első „Békemenet Magyarországért” megmutatta, hogy nemcsak az ellenzék, de a kormánypártok is tudnak a téli zimankó idején jelentős tömeget mozgósítani.

Tüntetők és rendőrök továbbra is buzgón hallgatják az időjárás-jelentéseket, amikor a tüntetések résztvevői létszámát próbálják megbecsülni. Egy tüntetés sikere persze nem csak az időjáráson múlik, de talán nem véletlenül rendezik a legtöbb tüntetést a kellemesebb tavaszi vagy őszi időszakban.

321