Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - V. Nézzünk a színfalak mögé! Elemzések (K. Z.)
Tüntetések könyve Persze a tüntetés szervezői is árgus szemekkel figyelik az időjósok előrejelzéseit. Egy szervezet sem vállalja fel emberéletek kockáztatását, ám a lehetőségeken belül a rossz hírek hatását megpróbálják csökkenteni: „Eddig még mindig jó idő volt!" ,A legtöbb előrejelzés szerint nem fog esni." A szervezők - anyagi és szervezeti lehetőségeik keretein belül - előzetesen felkészülnek az időjárás kihívásaira. Nyári meleg idején vizet osztanak a résztvevőknek, párakapukat állítanak fel, vagy nem az UV-sugárzás szempontjából legveszélyesebb 11 és 15 óra közé időzítik a rendezvényt. Osztogathatnak a tüntetés vagy a szervezők emblémájával ellátott papírcsákókat, legyezőket. Télen teával vagy gulyáságyúban főtt egytálétellel, levessel védekezhetnek a hideg ellen. Esős időben (egyszer használatos, emblémázott) esőköpenyt, ritkábban esernyőt oszthatnak. Az időjárás tüntetésekre gyakorolt politikai hatása leginkább az események utóéletében és értelmezésében jelenik meg. Egy eső vagy vihar által elmosott tömegtüntetés nem számít „szégyennek”, hiszen a szervezők hívó szavára nagy tömeg jelent meg, „látványosan kiálltak a követelés mellett" és a,.fő követelések elhangzottak". Ameddig egy koncertnél eleve terveznek esőnapot, addig egy kedvezőtlen előrejelzés miatt „félházas” március 15-i tüntetést csak a következő ünnepnapon, például október 23-án lehet „pótolni”. Ilyen esetekben nagyobb magyarázkodási kényszer nehezedik a szervezőkre, hogy a „kudarcot” hihe- tően megmagyarázzák. A magyarázatoknak könyvtárnyi irodalma van, amelyek közül most csak a leggyakrabban használt érveket hozzuk fel. A legmerészebb ellenzéki magyarázat a kormányzat mesterkedését látja a „megtévesztő” időjárás-jelentések mögött. Ez a XXI. században azért is hihetetlen, mert számos (internetes) európai és nemzetközi meteorológiai szolgáltatás közül választhatunk. Egy demokrácia meteorológiai szolgálata sem engedheti meg magának azt a presztízsveszteséget és hitelrombolást, hogy tudatosan téves előrejelzést ad ki. A gazdaszervezetek gyakran magyarázzák időjárásfüggő mezőgazda- sági munkával, hogy a részvételüket „biztosan” jelző gazdatömegek végül miért is nem jelentek meg a rendezvényen. Mások a túl meleg/hideg időre hivatkoznak tüntetésük gyér részvételi mutatói miatt, de a hangsúlyt nem a résztvevők (alacsony) számára, hanem a médiatudósítások sokaságára, vagy a tüntetés tányéré helyezik. Az egyik legismertebb hazai példa Demszky Gáborhoz, Budapest korábbi főpolgármesteréhez köthető. A Főpolgármesteri Hivatal Sajtóirodája a 320
