Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - V. Nézzünk a színfalak mögé! Elemzések (K. Z.)
V. Nézzünk a színfalak mögé! Elemzések kellékeket csak titokban készíthettek, hiszen a sokszorosítógépek használatát szigorúan ellenőrizték. Bevett gyakorlat volt, hogy az ismert ellenzékieket, akik szónokként vagy érdemi szervezőként szóba jöhettek egy-egy tüntetésen, az esemény előtti napokban a rendőrség letartóztatta, vagy házkutatás során a nagy nehézségek árán készített tüntetési kellékeket lefoglalta. Az ellenzéki tüntetések zavarására a titkosrendőrséget is bevetették. Ke- nedi János „Kis állambiztonsági olvasókönyv” című könyvében közli a Nagy Imre és mártírtársai újratemetéshez készült operatív tervet. Ebből látható, milyen mélységig épült be az állambiztonság az ellenzéki mozgalmakba, és milyen körmönfont eszközökkel próbálta még a demokratikus átmenet közben is a tüntetések élét elvenni, azok jelentőségét csökkenteni. A repertoár a „megfelelő” előzetes hangulatot teremtő újságcikkek és médiatudósítások megíratásától, az „együttműködő” résztvevők kiválasztásán át egészen a suttogó propaganda felhasználásáig terjedt. Míg korábban szinte lehetetlen volt ellenzéki tüntetéshez engedélyt kapni, addig a rendszerváltoztatás után a sarkalatos (kétharmados) törvénybe foglalt - megengedő - szabályozás már kevés akadályt gördített a tüntetések engedélyezése elé. Az 1989. évi III. törvény 8. § (1) bekezdése szerint a tüntetést legkésőbb három nappal korábban be kell jelenteni a rendőrségen. A rendőrség csak akkor tagadhatja meg az engedély kiadását, ha a „népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését veszélyeztetné", vagy a közlekedés más útvonalon nem lenne biztosítható. Be nem jelentett tüntetést a rendőrségnek ugyanakkor fel kell oszlatnia. A rendőrség elsőfokú tiltó határozata ellen bírósági fellebbezésnek van helye. A tapasztalat azt mutatja, hogy a rendőrség tiltó határozatait a bíróság gyakran változtatja meg, és engedélyezi mégis a tüntetést. Az őszödi beszéd 2006. szeptember 17-i kiszivárgása országszerte spontán tüntetéseket váltott ki, amelyek közül a budapesti Kossuth téri tüntetői sátortábor vált a legismertebbé. A 2006. október 1-jei önkormányzati választásokig egyes tüntetői csoportok nyugodtan hivatkozhattak a választási kampányra, amelyben a jelölő szervezetek könnyebb feltételek mellett szervezhettek kampányrendezvényeket. Új elem, hogy Magyarország ratifikálta az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát (1966) és az Európa Tanács Emberi Jogok Európai Egyezményét (1950), ami a fellebbezési és jogértelmezési viták újabb szintjét nyitotta meg a tüntetők előtt. Uniós tagságunk (2004. május 7.) óta már a közösségi jogot is figyelembe kell venni. 305
