Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - V. Nézzünk a színfalak mögé! Elemzések (K. Z.)
Tüntetések könyve Az európai szint hazánkkal kapcsolatban is szerephez jutott, amikor a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága a Bukta versus Hungary (25691/04. 2007. július 17-i) határozatában kimondta, hogy egy spontán tüntetés lehet jogos, amennyiben a tüntetést kiváltó esemény a három napos bejelentési határidőn belül történik, és a tüntetők e miatt nem tudnak eleget tenni előzetes törvényi bejelentési kötelezettségüknek. A kilencvenes évek végétől a kormány(pártok) politikájával ellentétes tüntetéseket egyre gyakrabban próbálták betiltani. A kormányok jellemzően külpolitikai szempontokat követtek, amikor szövetséges vagy gazdasági nagyhatalmak „érzékenységét” szem előtt tartva lehetetlenítettek el tüntetéseket. Ehhez azonban a törvényi szabályozás továbbra is szinte csak a forgalom akadályozásának ürügyén adott jogi fogódzót. 2003-ban abszurd helyzet alakult ki, amikor hétvégén, mellékutakon vagy csekély forgalmú útvonalakon sem engedélyezték az iraki háború elleni tüntetéseket. 2005-ben a fővárosba vonuló gazdák visszatérését „traktorral behajtani tilos” táblák erdejével próbálták megakadályozni. A kormányváltásokkal cserélődő rendőri felső vezetés gyakran mindenáron meg akar felelni a politika elvárásának, és akkor is betiltja a hatalmon lévőknek nem tetsző tüntetéseket, ha tudják: a bíróság megsemmisíti a tüntetést tiltó rendőrségi határozatot. A tüntetések ellehetetlenítésére tett újkeletű próbálkozások közé tartozik egyes „kedvelt” tüntetési helyszínek (például a budapesti Hősök tere és a Kossuth tér, vagy a Vámegyed) „kiemelt turisztikai fontosságú” területté nyilvánítása, ami azonban nem állta ki a törvényesség próbáját. 2006. október 23. és 2007. március 18. között a Kossuth teret rendőrségi műveleti területté nyilvánították és kordonnal zárták el, így akadályozva meg a tüntetéseket. Magyarország 2011 első félévi soros uniós elnökségének idején a Kossuth tér Parlament előtti részét kiterjedt szabadtéri fotókiállítás foglalta el a tüntetőktől, akik így a mellékutcákba szorultak. 2012 januárjának végén a kormány és a Fővárosi Önkormányzat 2014-ig minden március 15-ére minden szimbolikus területre kiterjedő területfoglalási igényt jelentett be, így kiszorítva az ellenzéki csoportokat „megszokott” tüntetési helyszíneikről. Végül kompromisszum született, amikor a Milla képviselője 99 évre előre hivatalosan is „lefoglalta” a budapesti Szabad sajtó utcát. Szintén az új jelenségek közé tartozik, amikor nem az államhatalom, hanem ellenérdekelt csoportok próbálnak egy tüntetést megakadályozni. Ez történhet nyilvános nyomásgyakorlás útján, amikor vonatkozó nemzetközi 306
