Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - IV. A kétharmad és ellenzéke (2010-2013) (S. K.)
IV. A kétharmad és ellenzéke (2010-2013) A cigányság helyzete a rendszerváltoztatás után A rendszerváltoztatás után az ország válságrégióiban az állami intézmények hatásfoka és tekintélye is válságba jutott. Háziorvosi és rendőrségi körzeti megbízotti állások százai betöltetlenek, ráadásul az országos átlaghoz képest itt alacsonyabbak a fizetések. A képzettebb és mobilabb rétegek elvándorlása után a kis falvakban gyakran csak az öregek és a helyben dolgozók maradtak. A magas munkanélküliséghez gyakran kilátástalanság is párosul, amit a szociális ellátórendszer sem tud mindig enyhíteni. Sok helyütt hiányoznak azok az intézmények és szakemberek (például napközi ellátás, mentorok és mediátorok), akik a mélyszegénységben élőket segítenék, számukra perspektívát és példát mutatnának. A cigány kisebbség érdekérvényesítő ereje csekély, kisebbségi önkormányzataikat a politika nem mindenhol tekinti egyenrangú partnernek. 2011-ben egyes megfigyelők számára úgy tűnt, mintha a Jobbik egy új stratégiába fogna vidéki bázisa stabilizálására. Ennek részeként az etnikai feszültséggel teli településeken a gárda és a Szebb Jövőt Polgári Egyesület (SZJPE) felhasználásával teremtették meg a lakossági támogatást. A konfliktus nyomán a jellemzően független polgármesterek lemondtak, és az időközi választáson a Jobbik által támogatott politikusokat választották településvezetőnek. A gárdistákból az akkori szabályok szerint akár polgárőrök válhattak volna, de a legálissá válásnak ezzel a lehetőségével nem éltek. A legdrámaibb események 2011. március elején kezdődtek, amikor egy idős férfi öngyilkossága országos hírré vált. A Jobbik-közeli médiában ezt úgy tálalták, hogy a szomszéd házba egy cigány családot akartak költöztetni, és az idős férfi emiatt vetett véget életének. Más hírek szerint megoldhatatlan magánéleti problémái miatt lett öngyilkos. A felkavaró esemény után a Magyar Gárda egyik legaktívabb utódszervezetének számító Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai egyenruhában két hétig járőröztek a településen. Miután a járőrözést már nem engedélyezték, az SZJPE tagjai „közbiztonsági sétát” tartottak, és így vonultak végig a falun. A rendőrség is nagy erőkkel vonult fel, megakadályozva, hogy a polgárőrök a cigányok utcáiban is sétáljanak. Az események hatására - és betegségére hivatkozva - áprilisban az addigi polgármester lemondott. A július 17-i polgármester-választáson a Jobbik által támogatott Juhász Oszkár lett a befutó. A konfliktus akkor eszkalálódott, amikor áprilisban egy addig alig ismert szervezet, a Véderő terepszínű egyenruhát viselő tagjai a cigány telep mellett telket vásároltak, és ott az április 22-24. közötti húsvéti hétvégén katonai élmény tábort akartak tartani. 233