Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - IV. A kétharmad és ellenzéke (2010-2013) (S. K.)
Tüntetések könyve Feszültség Gyöngyöspatán (2011. április 26.) Gyöngyöspata a Mátra alján fekvő kistelepülés Heves megyében. Az országos médiában azonban nem a Vári Pincesor finomságaival vagy a Palóc Napok kulturális fesztivál eseményeivel vált híressé. A 2011 húsvétkor eszkalálódó etnikai konfliktus utórezgései nemzetközi bonyodalmakhoz, rejtélyes öngyilkossághoz és titokban készült hangfelvételek kiszivárogtatásához is vezettek. Mint egy rossz politikai krimiben. A magyar-cigány együttélés problémáiról már sokan és sokat írtak. A cigányság helyzete a kommunista rendszer bukása után a megnövekedett munkanélküliség következtében tovább romlott. Közöttük több lett a szegénységben élő nagycsalád és az iskolai végzettség nélküli fiatal. A lappangó etnikai feszültséget több fő okra szokták visszavezetni, amelyek közül több ok együttes megléte konfliktushoz vezethet. A régóta helyben élő (magyar és cigány) családok között csak ritkán törnek ki konfliktusok, hiszen ezek rendelkeznek a problémák megoldásához szükséges ismerettel és konfliktus- kezelési mechanizmussal. Valós feszültség akkor robban ki, amikor más településekről érkeznek olyan családok, amelyek aszociális életmódot folytatnak. A magyarságra már nem, ám a cigányság zömére még jellemző nagycsaládos modell következtében egy-két ilyen aszociális család akár 40-60 felnőttet és gyermeket is jelenthet. A cigányságra jellemző továbbá a közösségi szellem és cselekvés, ezért az individualizálódott magyarsággal szemben ők gyakran csoportosan jámak-kelnek. Vélt vagy valós sérelmeiket is kalákában köszörülik ki, ami néha csoportos verekedésekhez is elvezet. Az aszociális családok közül sokan eleve azokat a településeket keresik, amelyekben rokonaik élnek, így könnyebb a megkapaszkodás. Olyan településekre is szívesen költöznek, ahol a helyi szociális támogatások igénybevétele nincsen szigorú feltételhez kötve, vagy ezek betartását nem ellenőrzik. Ilyen feltétel lehet a porta rendben tartása, a gyermek rendszeres iskolalátogatása, konyhakert művelése, stb. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy egyes települési vezetők szívesen telepítenek be nagycsaládos romákat, akiktől a települési oktatási intézmények normatív támogatásának fenntartását, növelését várják. 232
