Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)

Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - IV. A kétharmad és ellenzéke (2010-2013) (S. K.)

Tüntetések könyve Gárdák vonulása (2010. július 4.) Milyen politikai eszközöket választhat egy politikai párt? Adódnak a „klasszikus” parlamenti eszközök, a felszólalás, az interpelláció, a sajtótá­jékoztató vagy a sajtóközlemény. A parlamenten kívüli eszközök közül vá­laszthatják a tüntetést, aláírásgyűjtést, élőláncot vagy az utcai kitelepülést. Ezek az eszközök azonban leginkább a már parlamentbejutott pártok számá­ra jelentenek valós alternatívát. A Jobbik Magyarországért Mozgalom még parlamenten kívüli pártként a látványos és provokatív megjelenéseket választotta. 2003-tól minden kará­csonykor kereszteket állítanak a főváros forgalmas helyein, amivel a szim­bolikus térben „felzárkóztak” a zsidó hitközségek köztéri Hanuka gyertya­gyújtási szertartásához. A mai pártok közül talán a Jobbik érzett rá legjobban a „szimbolikus cselekvés" műfajára. Ennek keretében egy valós társadalmi igényt vagy problémát elsőként karoltak fel. A legtöbb ilyen probléma megoldása ösz- szetett, több szereplő együttműködését igényli, és csak közép- vagy hosszú­távon képzelhető el. Egyes pártok ezt a komplex kérdéskört leegyszerűsítik, egy provokatív kérdésbe sűrítik, amire egy hasonlóan leegyszerűsített vá­laszt adnak. Az érintettek józan eszükkel tudván tudják, hogy problémáju­kat nem lehet varázsütésre megoldani. Elkeseredettségükben azonban sokan remélik, hogy valahogyan mégis egyik napról a másikra születhet megoldás égető problémáikra. A szimbolikus cselekvés a politikai beszédnél annyival több, hogy a cselekvés látszatát kelti, vagy olyan eseménysort vált ki, amely elmozdítja a helyzetet a látszólagos holtpontról. A szimbolikus cselekvés egyik eszköze­ként használta a Jobbik vezetése a Magyar Gárdát és annak különböző, álta­luk integrált utódszervezeteit. Az események jobb megértése érdekében a következőkben röviden fel­elevenítjük a Gárda történetét és megalakulása körüli jogi problémákat. A Gárda rövid története A szélesebb társadalom és a parlamenti pártok figyelmét több tragikus esemény irányította a magyar-cigány együttélés problémáira. Szögi Lajos tanár meglincselése (2006. október 15.) és Marian Cozma kézilabdázó megkéselése (2009. február 8.) vol­tak azok az események, amelyek hetekig szerepeltek az országos média híradásaiban. 228

Next

/
Oldalképek
Tartalom