Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Amit a tüntetésekről tudni kell - múltban és jelenben - Történelmi, társadalmi előzmények (S. K.)
Amit a tüntetésekről tudni kell - múltban és jelenben Történelmi, társadalmi előzmények Az 1980-as évek második felében egyre érzékelhetőbbé vált, hogy nő a magyar népnek az elaggott kommunista rendszerrel szembeni elégedetlensége. Több ellenzéki csoport is alakult, s tevékenységük mind szervezettebbé vált. Illegális kiadványok megjelentetése, tüntetésnek minősülő összejövetelek szervezése jelezte a változás iránti egyre erőteljesebb igényt. Az 1988- ban kezdődő nagy tüntetések mindenekelőtt a kommunista diktatúra, illetve az azt Magyarországra kényszerítő Szovjetunió ellen irányultak. A tüntetések azonban a kommunista rendszer 1989-es magyarországi bukása után is folytatódtak. Az ugyan természetes, hogy egyes érdekcsoportok, politikai irányzatok a demokratikus rendszerekben is tüntetésekkel fejezik ki ellenvéleményüket, elégedetlenségüket, de annak a szenvedélyes gyűlöletnek, ami az 1989 utáni magyarországi politikai ellentéteket, tüntetéseket jellemezte, mélyebb okai vannak. A kommunista diktatúra megdöntéséért együtt küzdő demokratikus erők közti engesztelhetetlen szembenállást, és az ennek hatására kirobbant tüntetéseket csak úgy érthetjük meg, ha röviden áttekintjük azokat az évszázados történelmi ellentéteket, amelyek a magyar társadalom egyre mélyülő megosztottságához vezettek. A zsákutcás magyar fejlődés következményei Németh László 1943-ban elmondott szárszói beszédének kezdő mondata szerint: „Aki a magyarság újkori történetét megírja, arra kell felelnie, hogy süllyedt »bennszülötté« ez a nagy középkori nemzet tulajdon országá- ban'V Ennek okait a Bibó István által leírt zsákutcás fejlődésünkben látjuk, amelynek három fontos mozzanatával: a kényszerű kiegyezéssel, az ellen- forradalommal és az ezekkel együtt járó emigrációval foglalkozunk. Az 1541 után három részre szakított, és erejében, népességében megfogyatkozott magyarság 1699-et, a török kiűzését követően hiába várta Bocskai István, Pázmány Péter, Bethlen Gábor és Zrínyi Miklós eszméinek megvalósulását. A függetlennek álmodott Magyarország a Habsburg állam része maradt, így sorsát a birodalmi érdek határozta meg. I. Lipót és udvara foly1 Németh László előadása. In: Szárszó 1943. (Pintér István főszerkesztő) Budapest, 1983. 214. 15
