M. Kiss Sándor (szerk.): Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány - RETÖRKI könyvek 2. (Lakitelek, 2014)

II. fejezet

Rendszerváltás 1989 csoportosulások még csak alternatívként voltak említve, de bármilyen meg­lepő, a Nemzeti Kerekasztal tárgyalások megkezdése után is találunk erre utaló megállapításokat - ezeket találóan utólagos egyeztető tárgyalásoknak nevezhetnénk. A tanulmány vizsgálódása az MSZMP (Magyar Szocialista Munkás­párt) 1988. májusi pártértekezlete és az 1989. februári Központi Bizottsági (KB) ülés közti időszakra fókuszál, azonban egyes aspektusok megvilágítása okán jóval korábbi időszakokra is visszanyúlik. Szakmai megközelítésben létezik az 'átmenet' kapcsán egy hármas ter­minológia. Eszerint a 'rendszerváltás' kifejezés magára a történelmi folya­matra használható, a 'rendszerváltozás' az ún. objektív tényezők - vagyis olyan hatások, amelyek nem vezethetők vissza a rendszerátalakulás akarati megfontolásaiként - esetében használandó. Harmadikként pedig a 'rendszer- változtatás' kifejezés az átmenet tudatos cselekményei kapcsán, az ún. szub­jektív tényezők esetében helytálló. A tanulmányhoz kapcsolódó kutatások ez utóbbi kategóriában helyezhetők el. Vizsgálódásomat egy elemzési keretben kívánom elhelyezni. Erre lehe­tőséget nyújt Antal Attila, aki a rendszerváltás - mint történelmi folyamat - „anatómiájának” politológiai-szociológiai-tranzitológiai karakterének „meg­rajzolásához” ajánl egy egységes értelmezési keretet.3 Ennek részletes is­mertetésére a tanulmány nem vállalkozik, ehelyett azonban hangsúlyozni kí­vánja, hogy - a terminológiai hármasság alapos végiggondolásával is alátá­masztható - az ún. objektív (pl. nemzetközi politika) és szubjektív tényezők mesterséges különválasztása a történeti szempontú vizsgálatokban rendkívül hasznos. De valójában ezek a tényezők mind egyszerre fejtették ki hatásukat kölcsönösen egymásra, illetve magára a folyamatra is. A történeti szempontú kutatások nagymértékben tudnak hozzájárulni a politológia (tranzitológia)4 elméleteinek alátámasztásához vagy éppen kriti­3 Antal Attila: A magyar rendszerváltás anatómiája In: Útvesztő a Paradicsomba: peri­féria, modernizáció és demokráciakísérletek Magyarországon: előremutató személyiségek a magyar történelemben Szerk.: Balogh Róbert, Farmasi József, Budapest, Generáció 2020 Egyesület, 2009. 130-136. 4 Ebben a megközelítésben kvázi szinonimaként értem a tranzitológiát, de természetesen nem vitatom, hogy önálló létjogosultsága van, érdemeként hangsúlyoznám az interdisz­ciplináris / „multidiszciplináris” attitűdöt. 82

Next

/
Oldalképek
Tartalom