M. Kiss Sándor (szerk.): Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány - RETÖRKI könyvek 2. (Lakitelek, 2014)
I. fejezet
sekor ezen nemzetek felé a megvalósult reformok sebessége és iránya alapján kell diszkriminálnunk. A békés kelet-európai változás lehetősége igen korlátozott, de a régió pezseg a lehetőségektől, s ki kell használnunk a feltáruló lehetőségeket.”55 E „pezsgő lehetőségek” azonban korábban ismeretlen jellegű, mértékű és legfőképp komplexitású veszélyeket hordoztak magukban. Az új amerikai Kelet-Európa stratégia tervezésekor a direktíva kiemelten figyelmeztetett erre: „Az értékelésnek specifikusan vizsgálnia kell a súlyos instabilitás vagy nyílt politikai konfliktus valószínűségét Kelet-Európa minden egyes államában - s az ilyen fejlemények hatását Nyugat-Európára, illetve az ameri- kai-nyugat-európai kapcsolatokra.”56 „A stratégiának figyelembe kell venni az olyan változókat, minthogy Gorbacsov szovjet reformjai sikerre jutnak-e vagy sem, s ennek milyen hatása van Kelet-Európára.57 Az egyéb változók közt ott vannak a valószínűsíthető utódlások (pl. Románia) és a társadalmi instabilitás (Lengyelország, Magyarország, stb.) [...] Ezen stratégia azt a kérdést is kell tárgyalja, hogyan egyensúlyozzunk egyfelől a pluralizmus és a [változások menetében való - KJE] tömeges részvétel bátorítása, másfelől a potenciálisan veszélyes nyugtalanság és instabilitás között.”58 Rendszerváltás 1989 55 Uo. 56 Uo. 57 A gorbacsovi reformok és Kelet-Európa sorsa, ahogy azt fentebb többektől is idéztük már, potenciálisan kölcsönös és áttétes függésben állt. Hogy ez mennyire így volt, illetve mennyire így látszott Washingtonból, azt az e tanulmányban tárgyalt időkereten túl megvalósult budapesti Bush látogatás kapcsán érzékelhetjük. A magyar külügy részéről az amerikai elnök 1989. július 11-13-i látogatását összefoglaló Kovács László külügyminiszterhelyettes szerint: „Bush elnök minden megbeszélésen nagy nyomatékkai hangsúlyozta, hogy a látogatással, a magyar-amerikai kapcsolatépítéssel nem akar problémákat okozni sem Gorbacsovnak, sem a magyar vezetésnek, nem akarja zavarni Magyarország és szövetségesei viszonyát.” Ugyanígy emlékszik erre az akkor az MDF törzstagságához tartozó Bíró Zoltán is: „Számomra az amerikai elnök magyarországi látogatása - főként a vele való személyes találkozás az ellenzéki pártok vezetőinek körében - bizonyossá tette, hogy az Egyesült Államok minden békés eszközzel támogatni fogja a rendszerváltást, és a Gor- bacsovval folytatott tárgyalásaik is ebbe az irányba mutatnak. Az elnök ugyanakkor a magyarországi ellenzéki pártok értésére adta azt is, hogy semmi olyan megmozdulást vagy magatartást nem hajlandó támogatni, amely ronthatná Gorbacsov pozícióit, illetve a tárgyalások békés és előrevivő folyamatát.” Borhi László: Magyar-amerikai kapcsolatok, 1945-1989: források, MTA Történettudományi. Intézet, Budapest 2009. 898-899. http:/Avww.historia.hu/archivum/2002/0202biro.htm
