M. Kiss Sándor (szerk.): Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány - RETÖRKI könyvek 2. (Lakitelek, 2014)
II. fejezet
ellenszavazattal elfogadták, így Fejtit a KB tagjai megerősítették bizottsági elnöki tisztségében.55 Már majdnem este 10 óra volt, amikor Balogh megérkezett. Látszott rajta, örül annak, hogy a KB elfogadta a PB előterjesztését, és a kormány által vezetendő munka megkezdődhet, de a várható gondokat elemző mondandója vitathatatlanná tette, hogy az üggyel a kormány sáfárkodik a jövőben, hogy miként, az pedig rajtam is áll. Ekkor tudtam meg tőle, hogy a kormány már a következő nap fontos határozatot hoz, részleteket nem közölt. Az előbbiekből kitetszik, hogy Kulcsár 1988 nyarától szükségesnek vélte a törvénysértő büntetőperek jogkövetkezményeinek felszámolását, megelőzve a kezdeményezését (hatalma megvédése érdekében) kisajátító MSZMP-t. Célja megvalósításához megnyerte Fejtit, és a kormányfőt. A több szálon futó ügy a pártbeli „áldás” után kormányzati feladattá vált. Előzményei ismertek voltak, de a közvélemény csak sajtó útján, kiszivárogtatva, Kulcsár megnyilatkozásai révén hallhatott róluk. Arról kizárólag a legbeavatottabbak tudtak, hogy (széles körű nemzetközi és hazai ismeretek birtokában) a kormányfő a „saját nevében” felhatalmazta Kulcsárt arra, hogy a büntetőperek felülvizsgálatára vonatkozó elgondolásait az Országgyűlés elé tárja.56 Az 1989. január 10-én elfogadott programnak megfelelően februárban elkészült egyrészt a négyoldalas „Előterjesztés a Minisztertanácshoz a koncepciós büntető ügyek felülvizsgálatáról”, másrészt a kötődő, és két pontból álló „Határozati javaslat”.57 Mit tartalmaztak ezek? Több pont felidézése egyértelművé teheti, hogy miként vélekedtek a tárca illetékesei a múlt káros Örökségéről és annak felszámolhatóságáról. „ 1. A társadalmi és politikai megújulás és kibontakozás, a kormányzat hitelének erősítése szükségessé teszi, hogy a szocialista társadalom négy évtizedét elemző munka keretében sor kerüljön azoknak a büntető ügyeknek a felülvizsgálatára, amelyekről nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy koncepciós elemeket tartalmaznak. Zinner Tibor tanulmánya 55 Az 1989. február 21-i KB-ülés jegyzőkönyve, 402-404. o. 56 Zinner, 2002,41-42. o. 57 0038/1989/1.1. M. TŰK. 213
