M. Kiss Sándor (szerk.): Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány - RETÖRKI könyvek 2. (Lakitelek, 2014)

II. fejezet

Rendszerváltás 1989 Ennek a felülvizsgálatnak két alapvető indoka van: a politikai, gazda­sági és társadalmi viszonyok átalakításában szerepet kapott az igazságszol­gáltatás is, és ennek során a rendeltetésétől eltérő törvénysértő működésre is kényszerült. A négy évtizedet elemző munkánál, a tanulságok levonásánál ez nem hagyható figyelmen kívül. A kérdés gyakorlati oldalát nézve: az állampolgárok részéről nagy szá­méi egyéni kérelem érkezett és érkezik ügyük felülvizsgálata érdekében. Az igazságügyi szervezet iránti társadalmi bizalom erősítése, a törvényesség és a humanitárius szempontok azt indokolják, hogy átfogó felülvizsgálat ele­mezze ezeket az ügyeket, és így kerüljön sor a megnyugtató rendezésükre. A korábbi felülvizsgálat lényegében a munkásmozgalomban résztvevők sérelmére történt koncepciós büntető ügyeket érintette, az ezzel kapcsolatos munkát az MSZMP Központi Bizottságának 1962. augusztus 16-i határozata zárta le. Az említett indokok alapján azonban a büntető ügyek szélesebb körű felülvizsgálata szükséges. ” A 2. pont a felülvizsgálat módszerét taglalta, megjegyezve, hogy „a kezdeti időszakban a büntető eljárási törvényben szabályozott eljárások (perújítás, törvényességi óvás) mellőzése indokolt. Elsősorban jogászi és történészi feltáró munkára van szükség”, bizottsági keretek között. „Ennek a munkának a feltétele, hogy minden ügyirat a bizottság rendelkezésére áll­jon.” A 3. pont azt rögzítette, hogy a munkára büntetőjogász és történész szakembereket kell alkalmazni. „A munka jelentősége, a felülvizsgáló bi­zottság feladata azt indokolja, hogy a bizottságot a Minisztertanács hozza létre, és kérje fel a bizottság vezetőit”.58 A bizottsági tagok kijelölését - a már kinevezett társelnökökkel egyetértésben - a tárca vezetője magának ja­vasolta fenntartani. Az előterjesztés 4. pontja szerint a bizottság feladatait meghatározó ter­vezet nem tartalmazza azt, „hogy a vizsgálat milyen években keletkezett és milyen bűncselekmények miatt folytatott büntető ügyekre terjedjen ki. En­nek elbírálását célszerűbb a bizottság hatáskörébe utalni, a Minisztertanács határozatában történő állásfoglalás ugyanis szükségtelen gátja lehet az át­fogó felülvizsgálatnak”. Megjegyzendő, hogy kizárólag a véglegesített kor­58 A minisztertanácsi előterjesztés 1. pontját, az elnökökre tett személyi javaslatot nem ismerem. 214

Next

/
Oldalképek
Tartalom