M. Kiss Sándor (szerk.): Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány - RETÖRKI könyvek 2. (Lakitelek, 2014)

II. fejezet

Albert Zoltán Máté tanulmánya

meg a helyét, hogy akik a trónfosztás után korona nélküli címert használtak, merőben magánbuzgalomból és Kossuth álláspontjától is eltérően cselekedtek volna.” Még sok más ponton vitatkozott Püspöki véleményével Spira György, aki egyébként a „Kossuth-címert” látta volna szívesen új állami címernek.10 Ebben az időben sokak számára kiderült, hogy a címer kérdése nem csak heraldikai, történelmi és politikai, hanem sokszor érzelmi kérdés is. Voltak például olyanok, akiknek megváltozott az álláspontja, mert például kezdetben „Kossuth-címer pártiak” voltak, majd később már a koronás kis- címert támogatták. A képviselők álláspontja is pártállástól függetlenül oszlott meg.

Az Országgyűlés 1989. március 8-i, 39. ülésén, Dr. Kulcsár Kálmán11 igazságügy-miniszter fontosnak tartotta, hogy vitát folytassanak a címer kérdéséről. Álláspontja szerint a lakosságot is meg kellene kérdezni. Véleménye szerint, szakmai szempontból a koronás címer lenne a leginkább elfogadható. Példákat is említett a történelemből, amelyek azt igazolják, hogy a Szent Korona már rég nem a királyságot, hanem az egész országot jelképezi.12 Gajdócsi István,13 az alkotmányelőkészítő bizottság elnöke röviden úgy fogalmazott a kérdésben, hogy: „A címer ügyében ajánljuk, hogy alternatív előterjesztés legyen az alkotmány paragrafusba szedett és vitára bocsátott szövegében is, egyrészt a szent korona, másrészt az úgynevezett Kossuth-címer egyaránt szerepeljen a javaslatban. A címerjavaslatok közötti választást a társadalmi viták utáni időszakra ésszerű halasztani."14 Dr. Nagy

10 Spira György: Spira György vitába száll... Püspöki Nagy Péter szerint a Kossuth-címer legenda, sohasem létezett. In: Rubicon 1990/2., forrás: http://www.rubicon.hu/magvar/ol- dalak/spira_gyorgy_vitaba_szall_puspoki_nagv_peter_szerint_a_kossuth_cimer_legenda_ sohasem_letezett/. letöltés ideje: 2013-07-24

11 Kulcsár Kálmán: igazságügy-miniszter (1988. jún. 29.-1990. máj. 23.) (Bölöny-Hubai [2004]: 252. o.).

12 Az 1985. évi június hó 28-ára összehívott országgyűlés naplója. Hiteles kiadás III. kötet, Budapest, 1998 (Továbbiakban: Országgyűlési napló [1998]), 3313. o.

13 1960-ban lépett be a Magyar Szocialista Munkáspártba, 1985-től az Elnöki Tanács tagja volt. „1987 szeptemberében meghívott vendégként részt vett az első lakitelki találkozón." (Történelmi tár. Névtár, Életrajzok (Továbbiakban: Történelmi tár), forrás: http://- www.tortenelmitar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=4115&catid^65 %3Ag&Itemid=:67&lang=hu. letöltés ideje: 2013-11-19)

14 Országgyűlési napló [1998]: III. kötet, 3317. o.

177