M. Kiss Sándor (szerk.): Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány - RETÖRKI könyvek 2. (Lakitelek, 2014)
II. fejezet
Rendszerváltás 1989 József,15 Baranya megye 6-os választókörzetének képviselője elmondta, hogy szerinte nem lenne célszerű fő helyre tenni a címervitát az alkotmányelőkészítésben. Elmondása szerint ő is nagyra becsüli nemzeti ereklyéinket, mégsem ért egyet a heraldikusokkal abban, hogy koronás címerünk legyen, ugyanis anakronizmusnak tartja azt a köztársasági államformával. Tehát ő személy szerint a Kossuth-címert látná szívesen állami címernek.16 Soltész- né Pádár Ilona,17 Szabolcs-Szatmár megyei képviselő azzal a javaslattal állt elő, hogy vissza kellene állítani az országzászló intézményét. A címerrel kapcsolatban megállapította, hogy meglehetősen eltérőek a vélemények. O elsősorban arra volt kíváncsi, hogy melyik szimbólum milyen érzéseket kelt az állampolgárokban, illetve melyik jelkép erősíti leginkább a nemzeti öntudatot. Tehát ő népszavazásra bocsátotta volna a kérdést. 18 Az országos listán megválasztott Barcs Sándor19 1989. márc. 9-én, az Országgyűlés 40. ülésén, a Kossuth-címer mellett érvelt. Fontosnak tartotta a címer kérdését. Elmondása szerint ő is tudja, hogy maga a korona nemcsak a királyt jelképezi, hanem a néphatalmat is, de ezt egyetlen király sem vette komolyan a történelem során. Végül elmondta: „az én generációm is a Kossuth-címer tiszteletében nőtt fel, és azt hiszem, ha mi a Kossuth-címert választjuk, akkor ezzel a fiatalság nemzeti identitásának is segítünk, amire 15 „1941-ben lépett be a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, 1947-től a Magyar Kommunista Párt tagja; MDP, majd MSZMP tag volt. [,..]1980. június 8. és 1990. március 16. között Baranya megye 6. számú egyéni választókerületben országgyűlési képviselő.” (Történelmi tár. Forrás: http://www.tortenelmitar.hu/index.php?option=com_content&- view=article&id=5246&catid=77%3An&Itemid=67&lang=hu. letöltés ideje: 2013-11-19) 16 Országgyűlési napló [1998]: III. kötet, 3323-3324. o. 17 „1965-ben lett tagja a Magyar Szocialista Munkáspártnak. Országgyűlési képviselővé 1985. június 8-án Szabolcs-Szatmár megye 8. számú egyéni választókerületében választották meg.” (Történelmi tár. Forrás: http://www.tortenelmitar.hu/index.php?option=com- _content&view=article&id=5839&catid=86%3As&Itemid=67&lang=hu. letöltés ideje: 2013-11-19) 18 Országgyűlési napló [1998]: III. kötet, 3353. o. 19 „1939-től kapcsolatban állt az illegális kommunista mozgalommal, [...] 1943-ban belépett a Független Kisgazdapártba, [...] 1985. június 8-án az országos listáról lett a törvényhozás tagja. [...] 1980 és 1989 között tagja volt az Elnöki Tanácsnak is.” (Történelmi tár. Forrás: http:/Avww.tortenelmitar.hu/index.php?option=com_content&view=article- &id=3435&catid=43%3Ab&Itemid=67&lang=hu. letöltés ideje: 2013-11-19) 178