M. Kiss Sándor (szerk.): Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány - RETÖRKI könyvek 2. (Lakitelek, 2014)
II. fejezet
Rendszerváltás 1989 rendszerben nem a reálbért preferáltuk, hanem a borítékon kívüli, a társadalmi elosztást, amivel beleestünk egy csapdába. Az elmúlt másfél évtizedben a régi vezetés képtelen volt jövedelmező termelési szerkezetet kialakítani, miközben az úgymevezett szociális, jóléti elosztási csatornát szélesítette. így a reálbérek most már 1979 óta, egy év kivételével, folyamatosan csökkentek. Ez a diszfunkcionális elosztás fenntartotta, vagy még növelte is a társadalmi elégedetlenséget. Az elosztási rendszert úgy kell megreformálni, hogy nőjön a munkajövedelem aránya, a szociális juttatások pedig olyan rendszerben valósuljanak meg, amely nagyobb társadalmi elégedettséget eredményez. Az alapvető probléma mindig is az volt, hogy kevéssé nőtt az összes tevékenységből származó jövedelem. Valójában ez a tény okozott csökkenést a társadalmi fogyasztásban, és ebből nőtt ki az infláció is. (...) 1984-ben lehetett, mindenesetre a gorbacsovi időszak kezdetén, amikor közgazdász reformerek körében vitáztunk, és két nézet csapott össze. Az egyik szerint bele kell fogni a reform gyors kibontakoztatásába, ki kell használni a nemzetközi légkör kedvező voltát. A másik nézet szerint ez veszélyes: nem szabad a reformot a válság menedzselésével összekötni, mert abból a reformpolitika lejáratása következhet, tehát előbb stabilizálni kell. Világosan emlékszem, hogy Tardos Mártonnal mi ketten az utóbbi állásponton voltunk. Ma azonban már nem gondolom, hogy akkori elképzelésünket meg is lehetett volna valósítani. Egyik megoldás sem lett volna jó, mert elvont gondolkodásból nem lehet a cselekvést levezetni. Am vitt minket a Gorbacsov-ejfektus is, tehát muszáj volt a reformot a válság körülményei között is folytatni. (...) A világon eddig minden válság megoldódott. (...) Csak az a kérdés, hogy ki oldotta meg, az a kérdés, mennyi idő alatt oldható meg, és addig fenntartható-e a társadalmi béke. A békén a társadalmi együttélés és a társadalmi kommunikáció zavartalanságát értem, nem a viták vagy a veszekedések hiányát A hosszan idézett szemelvény minden sora lényeges információt hordoz, mert töményen tartalmazza a Magyarországot érő gazdasági válság- jelenségek ok és okozati összefüggésrendszerét. A lényege - természetesen a „reformer” személyek szerepének túlhangsúlyozásán túl hogy a valóban 8 8 A magyar politika három dimenziója, interjú Nyers Rezsővel, Népszabadság, 1989. január 21., 5. o. készítette Gál Zsuzsa 136
