Simon János (szerk.): Puccs vagy összeomlás? 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZMP PB-tagokkal - RETÖRKI könyvek 1. (Lakitelek, 2014)
Gáspár Sándor: „Ilyen egycsatáros rendszerrel nem lehet dolgozni!”
Interjú Gáspár Sándorral Kérdés: Kik döntötték ezt el? Válasz: Különböző jelzések jöttek, mert én mondom, hogy a Méhes beteg volt, tényleg a Méhes beteg volt. Hát nem akarom a tényeket szépíteni, tényleg... is voltak. Hát én a Méhessel meg is egyeztem, hogy majd beszélek a feleségével. Én még vártam volna vele, meg nem is bíztak meg, de mert ez az ember tehetséges, és értelmes is..., hát /5/ nem vállalta el. Istenem!? Na, itt jött akkor az, hogy még négy évig, vagy nyolc évig vacillálni, mindjárt rögtön a döntés megszületett. És én szerintem helyes, mert a Méhest nem lehetett kitenni, tehát ilyen törekvések is voltak. Na, mostan, amikor magának azt mondják, hogy na, mi van, te sem akarsz segíteni, te is.., akkor én mit mondjak, mert én magyar állampolgár vagyok, ..., és akkor nekem kellett fölszolgáltatni, és akkor én vezettem a PB-t, ami már nem volt normális. Hát szóval itt a... na, de mondom még egyszer, ennek a rendszernek, miután intézményessé vált, olyan, hogy mondjam, önfertőző gócai támadtak, és a korábbi önkorlátozó gátakat építettünk föl, amit nagyon-nagyon hosszú idő alatt lehet majd lebontani, és más módon működtetni a rendszert. Kérdés: Egy kicsit visszamegyek időben. Konkrét kérdést azért szeretnék feltenni, mert a pletykaszintet kéne egy kicsit pontosítani. Itt ugyanis voltak olyan pletykák, hogy 1972-ben egy erős második vonal alakult ki a Kádár alatt, amiben több érdekcsoport mozgott. Az ismeretek alapján mondom a neveket. Az első vezetésre startolva volt egy Biszku-Pullai-vonal, és volt egy Gáspár- vezette vonal is. Valahol ennek az egész mozgásnak a hátterében a Szovjetunió állt. Ezzel a ’72-vel kapcsolatosan, ezekről a dolgokról mesélne? Válasz: Hát a Biszku, meg a Pullai, hát... Ez igaz, hogy volt egy ilyen, és akkor engemet támogattak többen. Komócsin támogatott, Biszku támogatott, és többen támogattak. A Fock nekem 50 éve barátom, 50 éve barátságban vagyunk, a Fock miniszterelnök volt abban az időben, de soha nem volt köztünk személyi feszültség, soha. Amit normálisnak kellene tekinteni, sajnos ez sem vált normálissá ez a magatartás, mert amíg vitatkoztunk egy konkrét kérdésen, nézeteken vitatkoztunk, és nem személyekkel. Tehát az mondja a nézeteit, de ennek személyesen konzekvenciái nem volt(ak), az, hogy én haragszom rá, vége volt, fölálltunk az értekezletről, minden ugyanúgy volt, mint régebben. De itt ráhatások, személyes ráhatások /voltak/... A Szovjetunió után, ... én legalábbis a magam nevében beszélek, engem nem befolyásolt soha se a Szovjetunió, egy PB-tag sem, és egy vezető sem. Én nemzetközi /útjaimon/... meg kellett, hogy forduljak, és ahol vitatkoztunk a magyar tapasztalatokról, és a többi... Kérem, én több alkalommal találkoztam az SZKP vezetőivel, több alkalommal, ebben beleértem a Gorbacsov közötti... Ez sem volna a helyén, és itt tulajdonképpen osztoznom kell. A pluralizmus kérdése, legalább ebben tudtunk volna valahogy rendet teremteni. ..., de itt befulladtunk ebbe, tovább nem tudtunk menni. 83
