Simon János (szerk.): Puccs vagy összeomlás? 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZMP PB-tagokkal - RETÖRKI könyvek 1. (Lakitelek, 2014)
Gáspár Sándor: „Ilyen egycsatáros rendszerrel nem lehet dolgozni!”
Kérdés: Ez izgalmas időszak volt, szeretnék róla többet tudni. Ön ennek egyik szereplője volt. Válasz: Igen. Én a szakszervezeti mozgalomból nőttem fel, tényleg az volt a lételemem, ott éreztem jól magam, és hát a Lukács György szavaival élve én mindig szerencsés embernek éreztem magam abból a szempontból, hogy azt csináltam, amit szerettem, meg amihez megítélésem szerint értettem valamit. Ilyen szempontból ez volt az életutam. Kétszer voltam pesti titkár, egyszer voltam KB-titkár. Amikor én KB-titkár lettem, akkor a ’60-as évek elején, ’62-ben, ’63-ban, akkor már ezek a működési zavarok a társadalomban mutatkoztak, azok az apró korrekciók, amiket elvégeztünk, azok akkor már nem voltak elégségesek. Akkor merült fel ennek a gazdasági irányítási rendszernek a gondolata, pontosabban a reform. Abban teljes egyetértés volt, hogy a politikai-gazdaságtan tudományos tételeinek a mellőzésére nem lehet egy szocialista társadalmat sem építeni, tehát a gazdasági mozgás törvényeket eddig figyelmen kívül hagyta az egész szocialista tábor, nem véletlenül kínlódik most az egész szocialista tábor ezzel. Ennek van központi tervutasítása stb., ebbe minden belefér, de a lényege ennek az, hogy az értéktörvényt tényleg mi megsértettük, szóval kivontuk a forgalomból az értéktörvényt. Minden gazdasági pontunknak már akkor is, és ma is ez a forrása, ez az oka, hogy az értéktörvényt megsértettük. Abban teljes egyetértés volt, hogy itt ezt helyre kell állítani, tehát volt egy-két alapvető pillére ennek a gazdasági irányítási rendszernek. Egyrészt az értéktörvény, visszaállítani a jogállamot, a másik pedig a tervutasításos rendszert, ahol a gazdaság /törvényeit/ kellett helyreállítani. Azt tudom, akkor is tudtam, a mai törekvések, szándékok is mutatják, hogy ez kevés. De tovább egy országban így nem volt lehetséges. Ha akarja, majd elmondok konkrét tényeket, hogy miért nem volt lehetséges ezzel a reformmal. Egyetértés volt, hogy igen, itt mozdulni kell. Aztán jöttek ennek a részletei, ennek a nagy témának a részletei, arra én voltam kötelezve például a szakszervezeti mozgalomban. Az értéktörvényt helyreállítottuk, próbáltuk helyreállítani, nagyjából sikerült is, nem halmozott értékkel dolgoztunk, hogy az Ikarusnak pl. beszállít 56 üzem, akkor ő mindenhonnan beszállított, nem részletezem a dolgokat, tehát halmozott értékekkel dolgoztunk. Tisztázatlan volt a front gazdaságpolitikai szempontból is, hogy tényleg mit csináljunk, és mibe kerül. Szóval tisztázatlan volt, ezt megtisztítottuk, rendbe tettük. Kérdés: És ezt sikerült megtisztítani? Mibe került? Válasz: Igen, igen. Elveiben föltétlenül. Ez rendbe is volt. Akkor jött ennek a következménye,... hogy van értékítélet, és ezt figyelembe kell vennünk, ez is világos, már akkor is világos volt, de itt megvoltak a korlátái, mert a magyar ipar, vagy a magyar gazdaság kapacitása az kötve volt. Egy 5 éves tervben meghatározott..., ennyi dollár, ez a Szovjetuniónak, ennyi marad, meg a szlovákok, tehát determinálódtak a dolgok. Szóval nem lehetett csak úgy túltenni magunkat, hogy ez nem érdekel minket. Na, most az értéktörvény helyreállítása, vagy lábraállítása, ha Interjú Gáspár Sándorral 71
