Simon János (szerk.): Puccs vagy összeomlás? 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZMP PB-tagokkal - RETÖRKI könyvek 1. (Lakitelek, 2014)
Gáspár Sándor: „Ilyen egycsatáros rendszerrel nem lehet dolgozni!”
Interjú Gáspár Sándorral gyönge lábakon is, de megtörtént, akkor jött a nagy téma. Az értéktörvény, ami azért meghatározott sok mindent., mert a KGST-ben ötéves szerződésekkel dolgoztunk, az Ikarus, vagy Csepel, vagy akármelyik gyár a Szovjetuniónak szállított egy tételt, amit 1961-ben megállapodtunk a gyárakkal, vagy ’60-ban, akkor azt ’65-ben végigcsináltuk. Közben nagyon sok kiugrás volt évenként jött az első gazdasági válság Nyugaton, az árak mozogtak állandó jelleggel, a mi exportunkban 30-40%-os importhányad volt, minden területen, tehát mi 5 éves árakkal dolgoztunk a szocialista országok felé, itt meg napi árakkal kellett dolgozni, és a közgazdasági lózung szerint ugye ezt annak idején, hogy begyűrűztek az árak, és akkor ráfizetünk, hát persze, hogy ráfizettünk. Na, most a konkrét vállalatok - és itt van az én szerepem -, amiben én felléptem, kezdeményezőnek léptem föl, nem a reform ellen, hanem az ilyen jelenségek ellen. ... Jó szerződéseket kötöttek, iparágak és üzemek /részére/, mondjuk 5 évre. Ez a könnyűiparra kevéssé vonatkozik, mert könnyűipari termékeinél gond volt, mindig nagyobb az import ára, pl. a cipőiparnál a bőr minősége is meghatározta a ... de a gépgyártásnál, stb. Na, most jó szerződést kötöttek, az üzem nyereséges lett, de azért, mert mi jó szerződést kötöttünk. Tehát ott ellentétbe került, hogy az üzemen belül az értékerő érvényesüljön, de már a piaci viszonyoknál ez zavart okozott. Ez a kisebbik baj, hanem az üzemen belül: Tessék megnézni, ott van a Lánggyár, Magyar Acél, stb.! De akármilyen példát mondhatnék: mondjuk a Lánggyár! Lehet, hogy a példa nem is jó, de illusztrálásnak jó. Jó szerződést kötött a ...-al. Ott a bérfejlesztés már ahhoz volt kötve a reform bevezetése előtt, a bevezetésével, hogy saját erőből, nem állami kasszából, hanem saját erőből, amit az értékkörének a helyreállításánál egy lényeges pont. Az elvi tételek megfogalmazódtak. Ahol volt nyereség, akkor ott tudtak 11%-os bért is fejleszteni, egy időben még ezt is szabtunk, hogy azért a nyereséget ne osszák szét, hanem... De ahol nem volt nyereség, ott pedig nem tudtak pénzt fizetni, illetve bért emelni. Ezzel, amivel az egész szocialista tábornak nagy gondja volt, és akkor is, most is, és még sokáig, ez a bizonyos egyéni kezdeményezés. Láttuk ezt! Hát én még abból a korosztályból származom, hogy tudom, hogy mi az, hogy munka, tudom, hogy mi az, hogy dolgozni, és termelni. Ez az egyenlősdi, amit nagyon korán felismertünk, de csak lózungban, hogy egyenlősdi nem jó, de nem tudtunk ezen változtatni, nem tudtunk változtatni. Ennek megint rengeteg oka van. Tehát nem a munka értéke szerint született meg a jövedelem, hanem, hogy milyen szerződést kötöttek. Kérdés: Hát végül is, ugye, ez a reform elindult, mégis egy rövid idő alatt befulladt. Vagy befullasztották? Ennek mi volt az oka? Válasz: Nem volt koncepció, hogy hogyan tovább. Még egyszer mondom, ezt a magyar párt egyedül nem volt képes megcsinálni. Nekünk egy szerencsétlenségünk volt többek között, azok a folyamatok, amelyek elindultak Kínában, a Szovjetunióban, 4-5 éve Kínában, ezek hosszú idővel jártak /mögöttünk/. 72
