Simon János (szerk.): Puccs vagy összeomlás? 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZMP PB-tagokkal - RETÖRKI könyvek 1. (Lakitelek, 2014)
Benke Valéria: „Föl lehet gyújtani a nádtetős szocializmust, de sok haszna nem lesz!”
Interjú Benke Valériával pillanatban a gongot megütjük, s azt mondjuk, mostantól fogva többpártrendszer van, vagy akár rekapitalizálódás. Mi ebben fogunk hasonlítani a portugálokra, meg a törökökre. Nem Angliára meg Amerikára fogunk hasonlítani! Ne tessék tévedni! És nem a holland, meg a belga, meg a skandináv demokratizmus lesz a miénk. Hát úgy, hogy ott 1200 óta nincs feudalizmus. Nálunk ’45-ben még feudalizmus volt. Az Istenért! Hát a mentalitás struktúrák amúgy is rettentő merevek, nagyon lassan változnak. A társadalom magatartása, ezen belül a vezetők választása, a vezetőnek a többiekkel való kompromisszuma, az nem írható csak úgy hirtelen elő, hogy változzon. Ismétlem, mindezekkel együtt is azt tudom mondani, hogy azt a hibasort, amit föl lehet nekünk róni, ezen belül szerkezetváltás elmulasztását és néhány más dolgot, ezt a hibasort, ezt számon kell tartani, és elmarasztalóan kell említeni. Ezzel együtt: Magyarországnak is nagy korszaka volt, a magyar vidék fölemelkedése. Az most hazugság, amit erről mondanak, a parasztság elszegényedése ugyanabban az értelemben igaz, hogy relatíve szegényebb, mint három évvel ezelőtt volt, a parasztság egy része, ez köszönhető annak az adó- és elvonáspolitikának, ami nem akarja tudomásul venni, hogy ha Európában minden mezőgazdaságot támogatnak, a magyar mezőgazdaságtól se lehet azt megkívánni, hogy egyedülálló módon támogatás nélkül éljen meg. Hát ez nem megy! Pláne, ha akaijuk, hogy ők is szerkezetváltással, más termeléspolitikával próbáljanak benyomulni az európai résekbe. Na most, ennek a nagy korszaknak ezt a fejleményét egyedül, örök időkre, vagy hosszú időre érvényes pozitívumnak tartom. Magyarország vidéki lakossága még csak nem is Balkán, hanem részben Ázsia. Hát nem voltak bekapcsolva... /az/ elosztásba, tehát piaci élményük még fogyasztóként sem igazán volt a magyar mezőgazdaság és a falu dolgozói nagy részének. Hogy képzelik azt, hogy abszolválni tud olyan viszonyokat hirtelen ez a társadalom, amelyikben egy nyugati világ lebeg a szemük előtt, akár a vállalkozásban, akár egészben. Hát a balkáni kucséberek, vagy a keleti bazárok viszonyai könnyebben hasonlítanak. Ebből a szempontból is én messzemenően jobbnak tartom a tsz-ek és ezen belül a falusiak előrehaladását a piaci viszonyokban termelőként és eladóként is, mint ahogyan egy sereg mást. Ugye, hogy számtalan szövetkezeti formát, beleértve ebbe azt, hogy minden korlátozás ellenére ők tőketársulásokat létrehoztak. Ezt hagyjuk, mert volt ilyen, hogy szabad volt társulni, de alapjában véve nem ösztökéltük, és ők létrehoztak ilyeneket. Ezt is olyan dolognak tartom, mint ahogy az egész magyar mezőgazdaságot, amelyik csíraformában egy későbbi reformerőként képe volt. Hát csak erre alapozva lehetett a reformot bevezetni egyfelől, másfelől megvédeni. Mert eleinte ezzel meg lehetett védeni. A Szovjetunióban és a többi területen is. Most is az a helyzet, hogy a kínaiak, bár nem tudom szegényekkel mi lesz, de hát áldanak minket, ahogy tudnak. 62
