Simon János (szerk.): Puccs vagy összeomlás? 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZMP PB-tagokkal - RETÖRKI könyvek 1. (Lakitelek, 2014)
Benke Valéria: „Föl lehet gyújtani a nádtetős szocializmust, de sok haszna nem lesz!”
Interjú Benke Valériával Kérdés: Összességében hogyan értékeli a Kádár-korszakot? Válasz: Nézze, minden szél ellen megyek!.. .Egyfelől nagy korszaknak értékelem... minden hibával együtt, amelyeknek bizony hát egy részét csak hibának és csak a mi felelősségünknek, személy szerint Kádár elvtárs felelősségének is tartok, ilyen mondjuk a káderpolitika. .. .Nem sikerült megtalálnunk azokat a módszereket. Egy tisztességes, nem hízelgésre beállított ember - aki tudta, hogy ő is tud szubjektív lenni, tehát próbált ellenpontokat keresni -, nem mondta azt, hogy én kérem, nem vagyok szubjektív. De a szubjektivizmus eluralkodása ellen ’57-től kezdve nagyon sokat tett, hogy egy ilyen ember mégis bekerült abba az utcába, hogy nagyon középszerű, nem igazán jó képességű embereket hagyott előrejönni, pontosabban... úgy jöttek előre, és nem találta meg az igazán jó megoldásokat, ő se, mi se. Ez azért nem egészen úgy néz ki, hogy egy valakinek nem jó a személyi káderpolitikája. ... /E kérdéssel kapcsolatban/ én a történetiség jegyében azt mondom, hogy egy békés, békére törekvő konszolidált periódusban, ahol hát nincs olyan versengés, mint ami akár a többpártrendszer, akár más, én el tudok képzelni más intézményes megoldást is, amiben ilyen versengés létrejöhetne, azaz ösztökélő erő. ...Itt akármit nézek, legföljebb azért kell régi magyar tradíciókra, a magyar társadalmi mentalitásra, az emberek által óhajtott kapcsolatrendszerekre gondolni, mert különben minden jó szándék hiábavaló lesz. Pusztán a többpártrendszer nem szül jó vezető garnitúrákat, a politológiai irodalom Nyugaton azt mondja, hogy szerencsére nem azok az emberek csinálják az országok sorsát, akiket képviselőnek megválasztanak, hiszen ők népszerűségre törekszenek, a népszerűséget kis területen és rövidtávra szóló érdekek képviseletével tudják elérni. Átfogóbb érdeket, hosszabb távra szólót nem tudnak. Ehelyett a gazdaság és a közigazgatás viszi a prímet a tőkés országokban, és sajnos ezzel a kapitalista világ fölényben van fölöttünk, ez nálunk nem jött volna létre. Kérdés: Lehetett volna a Kádár-korszaknak más vége is? Válasz: Nézze, én egy rövidebb, hamarabb való váltás esetén talán kevesebb negatívum/mal járt volna/... a Kádár-korszaknak és a személyének az árnyékba borítását szinte elkerülhetetlennek látom, azért, mert az utódai azzal könnyebbítik a helyzetüket. Na, most a világ is úgy változott, hogy itt amúgy is bele lehet sodródni ilyesmibe, még azt is el tudom mondani, már akkor, a váltáskor mondtam, hogy elfogadom a nehéz örökség miatt, amit az előző vezetéstől, tehát tőlünk kaptak, hogy három lapáttal többet raknak az előző vezetésre és korszakra, mint amennyi járna. Két föltételt ajánlok figyelembe venni. Egyik; elemezzék, hogy tényleg mik voltak a hibák, mert ha nem, meg fogják ismételni őket. A másik, ne felejtkezzenek el arról, hogy milyen az a világ, amihez igazodni kell. Hát ezt nem tudtuk eléggé fölismerni mi korábban. ...Itt ilyen infantilis apologetikája folyik egyfelől a többpártrendszernek, másfelől a kapitalizmusnak. Én ezt egy életveszélyes dolognak tartom. Hát mibelőlünk nem lesz gazdag és demokratikus ország attól, hogy az adott 61
