Simon János (szerk.): Puccs vagy összeomlás? 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZMP PB-tagokkal - RETÖRKI könyvek 1. (Lakitelek, 2014)
Benke Valéria: „Föl lehet gyújtani a nádtetős szocializmust, de sok haszna nem lesz!”
felé, ’73 januárjában küldött .. .a mi pártunk..tehát - Európában vagy a világon először - egy kommunista párt egy szociáldemokrata párthoz hivatalos delegációt. Én vezettem a delegációt Finnországban, és az, hogy a finnekkel és az osztrákokkal erősítjük a kapcsolatot, meg próbálkozunk..., abban kifejezetten nagyon sokat tett, hogy amikor ez a konzultatív tanácskozás volt Budapesten a ’69-es moszkvai nagy tanácskozás előkészítésére, akkor egy ilyen nyitottságot, demokratizmust, toleráns vitaszellemet lehetővé tevő külső feltételeket és politikai akciózást csinált. ...A Gellért Szállót foglaltatta le, és minden delegációt ott szállásolt el. így megszűnt az, hogy a nagyon előkelők (a szovjet delegáció és mások a Szabadság hegyen), a közepesek azok a Rózsadombon, és a gyengék azok a Külügyi Szállóban. Továbbá együtt étkeztek, látták egymás szobáit stb. Hát ez egy, ha tetszik, nevetséges dolog, de egy nagyon fontos feltétel volt az egyenjogúság demonstrálására. Még valamire nagyon jó volt. Azt elfogadtatta, hogy minden delegátus annyiszor kaphat szót, ahányszor kér. Ez idegtépővé vált, a román delegáció 53-szor kért szót. A reunioni az vagy 25-ször, vagy 35-ször, erre nem emlékszem biztosan, de tudom, hogy dühöngve azt mondták, nem csak a mieink, hanem a nyugati pártok emberei is, te jó Isten, nem biztos, hogy van annyi párttagjuk, ahányszor ez az ember szót kért. Minden mértéktartás nélkül jól elhúzódott... ennek ellenére..., volt tisztességes vita. Ez a ’68-ban Budapesten rendezett nagy tanácskozás /volt/. Tehát a nemzetközi kommunista mozgalomnak /volt/ a konzultatív tanácskozása a ’69-es moszkvai nagy tanácskozást előkészítő vitája, és az, hogy ilyen toleráns vitát ért el, azt hiszem, hogy tényleg nagyon sok és érdekes dolgot hozott felszínre. Berendezett például úgynevezett konfliktus-szobákat. Ok nevezték viccesen konfliktus-szobáknak, a különböző delegációk, vagy delegátusok összepattantak egymással, akkor ne kelljen a nyílt, a plenáris vitán hosszan húzni, vagy a duzzogóbbak és a félén- kebbek ne szólaljanak meg, összeültette azokat, akik összepattantak, vagy vélhetően nem nagyon jól voltak egymással, és hagyta, hogy beszélgessenek kötetlenül, és így alakuljanak ki. Bóni bácsit, a Borisz Nyikolajevics Ponomarjovot, az akkori SZKP-titkárt néhányszor ollóba kellett fogni, mert nem tudta, mi az, hogy toleráns vita. ... Egy perdöntő dolgot, /azaz/ a különböző társadalmi szervek, szervezetek vitáit nem lehet /tanulmányozni/, mert nem hiszem, hogy vannak olyan jegyzőkönyvek... Kérdés: Társadalmi szervezet alatt a szakszervezetet, vagy pl. a KISZ-t érti? Válasz: Igen, igen, vagy akár a pártbizottságok/at/, üzemi, /vagy/ valamilyen kollektívák/at/. Nem igen hiszem, hogy van erre hiteles anyag. De esetleg valamilyen közelítő módszerrel lehet /tanulmányozni/. Nézze, el kellene gondolkodni azon, hogy az általam említett dolgok, a munkások helyzetének a fölpanaszolása,.. .vajon mind reformellenességből jöttek létre? Gondolják meg, hogy azok a szociológusok, akik a hátrányos helyzetet kutatták, az életmódot, a különböző osztályok, rétegek életviszonyait, a köztük levő különbségeket, és fölléptek a hátrányok illetve előnyök Interjú Benke Valériával 35
