Simon János (szerk.): Puccs vagy összeomlás? 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZMP PB-tagokkal - RETÖRKI könyvek 1. (Lakitelek, 2014)
Benke Valéria: „Föl lehet gyújtani a nádtetős szocializmust, de sok haszna nem lesz!”
Interjú Benke Valériával legalacsonyabb a munkások jövedelme, az ütemnövekedés is a munkásoknál volt kisebb, a parasztoké nagyon gyors volt. Az értelmiségieké is gyorsabb volt ebben az időben mint a munkásoké... A sajtó, ezen belül a Népszabadság, rendesen ráhajtott erre a témára, sajnáltatni /akarta/ a munkásokat. A szociológiai kutatások,... probléma föltárása - néha inkább csak leltár -, ugyanebben az irányban hatottak. ...Ha publikáltak egy folyóiratban olyasmit,... hogy legyen elemzés arról, hogy melyik osztálynak, rétegnek milyen a helyzete... .De aztán ez mind „beáramlik egy folyóba”, és akkor már más. ... A nagyvállalati lobbinak része volt abban, ha tetszik, akkor itt is az Sí-faktor működött, nem csak a magánembereknél hatott ez, hanem a vállalatoknál is. Ha őket a szabályozás gúzsba köti, akkor legyen egy kis ilyen „örömben” része a tsz-nek. ... A ’70-es évek végén volt-e vagy már csak a ’80-as évek elején, azt hiszem, hogy a ’80-as évek elején... a bérszabályozásnál rájuk verték, holott teljesen indokolatlan volt az átlagbér szabályozást a szövetkezetekben teljesen nyugodtan /meg/ lehetett csinálni, hogy teljesítmény alapján ők maguk határozzák meg a jövedelem elosztást. ...Az állami iparban a túlcentralizáltság következtében ez nem volt meg. ...A helyzetük a tsz-ekéhez képest előnytelenebb volt, a kisebb vállalatokhoz képest is, és egymáshoz képest is. ...Soha nem az a nagyvállalat jelentkezett, amelyik azt mondta, hogy nekem jól megy. Mindig az jelentkezett, amelyik azt igazolta, bizonyította, mutatta be, hogy ő teljesen vétlenül rosszabb helyzetben van. Mi volt ebben az igazság? Bizonyos jogos elemek itt is voltak. Az induló feltételeket nem lehetett legalizálni. Hát más volt a MA VÁG helyzete, mint egy cipőgyáré... Messze nem voltak tehát egyenlők, a szabályozás akkor is törekedett bizonyos normati vitásra, nem lehetett azonnal követni, később jött a szabályozó alku, amikor föllazították és más eltérések is hatottak negatívan,.. .az ő munkájuktól függetlenül. Ilyenek: az ellátás és az export-kötelezettség. Az export kényszer egyébként máig is jelent ilyen hatást, a központi szabályozásnak szintén vannak ilyen hatásai. A szerkezeti okok, a belső munkaszervezés, a hatékonyságra törekvés alacsony foka, természetesen nyilvánvalóan szintén nagy szerepet játszott abban, hogy a nagyvállalatok jövedelmezősége kisebb volt. A piaci és a verseny elemek megjelenését rövidtávon várni... illúzió volt, ahogy /az is, hogy/ ezektől pozitív és csak pozitív hatást vártunk. Abban reménykedtünk, ez is ma már láthatóan naivitás volt. Ezekből is kellene, vagy kellett volna tanulni. Egy reformfolyamat társadalmi befogadásának bonyolult és hosszú menetét tekintetbe véve. A szerkezetváltással kapcsolatos társadalmi kétlelküség jelzi, tehát ez most már a ’80-as évekről szól. Hogy milyen nehéz, hogy nem csak a hatalmukat féltő funkcionáriusok jelentenek adott esetben gátat egy progresszív folyamat előrehaladása előtt, hanem azok az érintett munkástömegek vagy mások, akiket az átszervezések, az elbocsájtás... negatívan érintett. Nem tudom, látta-e a Rába kontra Rába című tv-műsort, amit a Győrffy Miklós szervezett a budapesti felszámolással? Én azt megértem, hogy a munkások kétlelkűek, mert egyrészt követelik, hogy javuljon a helyzetük, ami összefügg azzal, hogy a vállalatuk produktivitása javul-e, vagy nem javul. 29
