Simon János (szerk.): Puccs vagy összeomlás? 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZMP PB-tagokkal - RETÖRKI könyvek 1. (Lakitelek, 2014)

Óvári Miklós: „A káderpolitika a leggyengébb oldala volt a Kádár-féle politikának.”

i, _ _ _ ___ Interjú Óvári Miidóssal gyakori jelszóm volt, pártszervezetekben akárhol jár az ember, azt mondták, hogy a nép a tűrőképességének a határához érkezett. ’ 80-tól folyamatosan a tűrőképesség határán..., de ez nem politikai kérdésekben, hanem gazdasági. Hogy már megint áremelés, merem mondani, hogy egy ilyen reformellenes nyomás az végigkísérte a PB-t az alsóbb szervektől. A nép, bár már azt is megértem, hogy a nép nem szereti az áremeléseket, de ez már funkcionárius körökből, az apparátushoz jön. Ezeket mindig nehezítették a gazdasági reformot szolgáló döntések. Mondjuk ’84 áprilisában a KB foglalkozott a gazdasági reformok továbbvitelével, és sok olyan eleme benne volt már ebben a határozatban, aminek a végrehajtása elkezdődött egy folyamatban: bankrendszer, tulajdonviszonyok. Tehát azt is ugye elég nehezen lehetett elkészíteni, azt a ’84-es anyagot, főleg ilyen nem gazdasági, hanem főleg politikai ellenérzések miatt. Hogy mi lesz akkor, kizsákmányolás... Kérdés: De gondolom egyes személyekkel is meg kellett bizonyos döntésekben küzdeni? Válasz: 1984. április, akkor volt egy KB határozat, ami a reform folytatása akart lenni, ezt szorgalmazták, megírták a Havasiék. Ne csak a saját feje után menjen, hanem volt egy konzultatív testületé, amiben a mai közgazdászok is benne voltak, így a Tardos, Antal, Nagy Tamás, Bognár, szóval ezek mind benne voltak ebben, ő szorgalmazta. Ellene nyíltan nem léptek fel, hogy ez nem kell, „nem kell a reformot megújítani” - így nem szólt senki, így nyíltan ez sosem jelentkezett, de konkrét ügyekben lehetett érezni, hogy nem helyeslik: Gáspár, Németh Károly, hát főleg ők. Kádár meg ilyen kiegyenlítő, inkább azért a reformot akarta, csak mondjuk azt, hogy nem vállalt egy ilyen nyílt összeütközést. A Havasi vállalt nyílt összeütközést is a Gáspárral, volt, amikor nem beszéltek egymással. A magam szerepét úgy látom, I hogy ezekben az ügyekben mindig támogattam Havasit, meg az osztályt, munka­köri kötelességemen kívül is, mert nekem az egyáltalán nem volt kötelességem, de igyekeztem segíteni abban, hogy kézbe vegyek olyan anyagot, amiben a KB állást foglal, és ami előbbre viszi a gazdasági életet. Most ezt megint nem azért mondom, hogy mentsem, meg lehet nézni a jegyzőkönyvet. Mondjuk a ’85-ös áprilisi KB előkészítése, az nagyon érdekes. Ha ilyen szárnyak, meg csoportok szempontjából akarja az ember vizsgálni a PB történetét, akkor ezt el kell olvasni, tehát a ’85-ös I áprilisi KB-üIést előkészítő jegyzőkönyvet. Kérdés: A PB-vita úgy zajlott le, hogy előterjesztette Havasi a maga anya­gát, és akkor így általában elfogadták, de azért részletekben már nem értettek egyet a kérdésben, majd lassan vissza-visszaléptek, vagy valamilyen más mód­szerrel dolgoztak? Válasz: Azt, hogy részkérdésekben vitatták át, hogy ebben volt tényleg bankrend­szer, tulajdonviszony, adó, nyugdíj, az már mindebben benne volt, és sajnos ezek­ben a gazdasági ügyekben nem volt elég színvonalas a PB. A jegyzőkönyveket, ha 219

Next

/
Oldalképek
Tartalom