Simon János (szerk.): Puccs vagy összeomlás? 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZMP PB-tagokkal - RETÖRKI könyvek 1. (Lakitelek, 2014)
Óvári Miklós: „A káderpolitika a leggyengébb oldala volt a Kádár-féle politikának.”
Valahogy én abból indultam ki, hát az legyen, hogy ők ketten egyezzenek meg, én meg beterjesztem a PB elé a javaslatot, amikor fölállt a minisztérium. De ők nem nagyon tudtak megegyezni. Kérdés: Miben? Válasz: Hát mondjuk azt, mint a torta ilyen volt. Nekik már voltak vitáik, a miniszternek voltak vitái a miniszterhelyettesekkel, a miniszterhelyetteseknek pedig a főosztályvezetőkkel. Kérdés: Tehát akkor több rétegű vitáról van itt szó? Válasz: Többrétegű volt és valahogy lehet, hogy ez nem így volt, de mintha a miniszterhelyettesek az Aczélhoz álltak volna közelebb, a főosztályvezetők a Pozsgayhoz. Aztán biztos, még lejjebb is mentek a dolgok. Na, most, hogy emellett milyen elméleti különbségek voltak? Talán az ellenzékhez való viszony... De ez sem úgy, ahogy mondjuk, ma jelentkezne, hanem Pozsgay az közel állt a népiekhez, a Csoórihoz, meg a környezetéhez, az Aczél meg inkább a polgári értékekhez /állt közel/. Ez a népies-polgári vitának egy nagyon sajátos megjelenése, mert mondjuk az Aczél az inkább ezekkel állt kapcsolatban, a Pozsgay meg a népiekkel. Na most a népieknek ez ... a valamennyire létező antiszemitizmusa, ez nem nagyon tetszett az Aczél elvtársnak, a Pozsgaynak meg inkább. Én azt gondolom, az ilyesmi elvi kérdés. De aztán ezek egész konkrét ügyekben jelentkeztek, hogy ki legyen igazgató valahol. Engem, őszintén szólva nem nagyon érdekelt, csak az, hogy nem tudtak megegyezni. Mondjuk, a Nemzetiben ki legyen igazgató? Kérdés: Hogy voltak azok a tárgyalások, hogy a népieknek talán lapalapítási engedélyük lett volna? Már Illyés Gyulának is ígéretet tettek annak idején és nem kapták meg? Válasz: Ez később volt már. Hozzám nem jutott el ilyen lapalapítási ügy, illetve egyszer jutott, de akkor én már nem voltam semmi itt a kulturális életben, hanem csak a KB Iroda vezetője. Ilyennel jöttek hozzám, hogy próbáljak valamit csinálni, de akkor már tényleg nem tartozott hozzám egyik sem, akkor a Pál Lénárdhoz tartozott. Egyébként ebben a 3 évben én nagyon ügyeltem arra, hogy a volt területeimhez ne nyúljak vissza, hogy ne nehezítsem ennek a két utódnak - a Berecznek és a Pál Lénárdnak - a munkáját. Lehet, hogy ez is baj volt, de én ebből indultam ki, hogy nem jó, ha az ember visszanyúl. Kérdés: A Berecz mikor vette át Öntől ezt a területet? 1985-ben? Pál Lénárd is akkortól volt? Válasz: ’85-ben vette át, igen, és a Pál Lénárd is? 1985-től érezhető volt, hogy nemcsak gazdasági, de politikai feszültségek is vannak az országban? Érezhető volt már hamarabb is, de most ez is többféleképpen jelentkezett. Az egyik nagyon Interjú Óvári Miklóssal __ _________________________________ 218
