Simon János (szerk.): Puccs vagy összeomlás? 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZMP PB-tagokkal - RETÖRKI könyvek 1. (Lakitelek, 2014)
Korom Mihály: „Elszakadtunk a realitásoktól, az álmainkat vagy az elképzeléseinket összekevertük a valósággal.”
I Kérdés: Tehát a KGST-n belül egy kényszerhelyzetben voltak? Tőlünk minden minisztériumi ágazat figyelembe vette a KGST-t! Kénytelenek voltunk elsődleges szempontként állami elvárásokat figyelembe venni? Válasz: Biztosan, mert azért nézze, emlékezhet arra az időre, hogy azért az együttműködésben nagyon sok tekintetben azért a jelszavak domináltak, az internacionalizmus dominált, de kevésbé.... annak rendeltük alá.... mi magyarok is, az internacionalizmusnak, ... a mi gazdasági kérdéseinket is. Nem mondanám ezzel, hogy mi kiárusítottunk, vagy az akkori vezetés kiárusította az akkori magyar gazdaságot, de valahogy úgy volt ez, hogy ugye nem is annyira üzleti alapon mentek ezek a gazdasági kapcsolatok. Na jó, hát erre persze ugye sokan mondják, és én ezt nem is tudom megcáfolni, hogy lehetséges, hogy mi jártunk volna rosszul összvolumenében, ha mondjuk a mindenkori világpiaci árakat... értjük. Hát miután a nyersanyagban ugye egy közismerten szegény ország vagyunk, aztán később persze visszaütött ez a bukaresti árelv. Kérdés: Na, akkor hadd kanyarodjunk vissza 1971-re. 1971-ben volt egy KB-ha- tározat, amely nyilván komoly jogi vonatkozásokat tartalmazott, az államélet továbbfejlesztéséről. Ez gondolom, hogy önt közelebbről is érintette, mint igazságügyi-minisztert. Mit tudna erről mondani, hogy milyen alapelvek kaptak teret ebben a koncepcióban? Válasz: Kérem szépen, ha nem tévedek, akkor azt hiszem, hét bizottságot küldött ki a Központi Bizottság. Választási rendszer előkészítése vagy korszerűsítése, az államigazgatás korszerűsítése, az alkotmány-koncepció kidolgozása, illetve a lényeges módosítás kidolgozása, aztán a többi kérdések emlékezetem szerint inkább tán gazdasági jellegűek voltak, azokra már én nem is emlékszem pontosan, de különösen emlékszek az előbb említett három bizottság munkájára, annál is inkább, mert az alkotmány előkészítésében én magam is tevőlegesen részt vettem. És a választási rendszer előkészítésében is természetesen. Hát a három bizottság munkájából a legkevesebbet lehetett felhasználni és legkevesebbet tudtunk előremenni a közigazgatás átszervezésével összefüggésben. Kérdés: Kik voltak a bizottság vezető? Körülbelül kik lehettek? Válasz: A választási rendszer előkészítő bizottságának, ha nem tévedek, ezek a dokumentumok, ha nem tévedek, akkor az Orbán László volt akkor az Agitprop. Osztálynak a vezetője, a Közigazgatási Bizottságot a Tímár Mátyás vezette, aki akkor miniszterelnök-helyettes volt, a mi bizottságunkat, amelyben én konkrétan dolgoztam, az Alkotmány előkészítő bizottságot pedig a Kállai Gyula elvtárs. Na, most hát azért... ezeknek a bizottságoknak nem volt hiábavaló a munkájuk. Hadd mondjam el csak konkrétabban a mi bizottságunk alkotmány előkészítését. Az Alkotmány előkészítésnél nagyon nagy viták bontakoztak ki. Hát az ország ____ _ _ Interjú Korom Mihállyal 165
