Simon János (szerk.): Puccs vagy összeomlás? 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZMP PB-tagokkal - RETÖRKI könyvek 1. (Lakitelek, 2014)
Korom Mihály: „Elszakadtunk a realitásoktól, az álmainkat vagy az elképzeléseinket összekevertük a valósággal.”
Interjú Korom Mihállyal alaptörvényéről van szó. Azon folyt a vita, az volt az alapkérdés, hogy új Alkotmány vagy Alkotmány módosítást tegyünk-e le a Központi Bizottság asztalára?... Én magam is azt a vélemény határoztam meg - de végül is ez is lett az uralkodó álláspont a Központi Bizottságban is -, hogy ne új Alkotmányt, bár jóllehet, mindany- nyian elismertük a KB-ban, a Kormányban, az Igazságügyben, mindenfelé, hogy az 1949-es Alkotmány már nem segíti elő megfelelően a társadalmi fejlődést. Tehát azt vagy lényegesen korszerűsíteni kell, vagy egy új Alkotmányt. ...Az alakult ki, végül is olyan ideológiai vagy elvi alapon, hogy csak az Alkotmány átfogó korszerűsítésére kerüljön sor, mert mondtam én is, mások is, hogy egy új Alkotmány az feltételezi a társadalom fejlődésének egy magasabb szintre való emelését. ... Tehát azt tudja rögzíteni. Na most ebben az egyben már ugye mondtuk, hogy a szocializmus alapjait leraktuk, ... vagy nem is tudom, talán valamivel később tán, hogy a fejlett szocialista társadalom építéséhez kezdtünk hozzá. Ez valahogy ennek a két periódusnak, mert tudja, hogy a történelem nálunk úgy periodizálva volt, már a szocialista társadalom története, hogy még miután nem tudjuk definiálni, hogy mi is az a fejlett szocialista társadalom, mi az, tehát ezért még váijuk az új alkotmánnyal. ... Ez volt az egyik alapvető kérdés. A másik kérdés az volt, hogy megint csak elvi alapokról kiindulva, hogy kimondhatjuk-e azt, hogy Magyarország szocialista köztársaság? Lehet, hogy ez ma úgy tűnik, hogy hogy merült ez fel, vagy mért merült fel, vagy egyáltalán. Ön biztosan tudja, hogy ebben az időben már, meg korábban is azért a szomszédos országok alkotmányai azok mind a szocialista köztársaságoké: Csehszlovákia, Románia, a Szovjetunióról nem is beszélve... . Hogy mi mondjuk-e azt ki, hogy Magyarország szocialista köztársaság? Vagy sem? Hát nagy viták voltak ezen pro és kontra. Végül is ezt a kérdést, én ne haragudjon, hogy én most Kádár elvtársra hivatkozom ismételten, de a Kádár elvtárs álláspontja döntötte el szerintem helyesen a kérdést, aki azt mondotta, a Központi Bizottság ülésén, Politikai Bizottság ülésén és más alkalmakkor is, hogy azt deklaráljuk az Alkotmányban, ami megvan, és nem azt, ami felé törekszünk. Mert nem értené meg az egyszerű dolgozó állampolgár vagy annak milliói, hogy azt mondjuk, hogy Magyarország szocialista köztársaság, de nem lehet kapni rendesen húst, nem lehet lakáshoz jutni, és nem tudom én, sorolhatnám tovább, hogy az életkörülményei milyenek. Mert akkor azt mondaná - kérem szépen - az állampolgár jogosan, hogy hát milyen szocialista köztársaság ez? Szóval ilyen viták voltak. Aztán hát ugye azért az Alkotmánnyal összefüggésben egy dolgot, vagy többek között azt kimondottunk, és ebben nem is volt különösebb vita... sajnos, hogy nem. .. .Aztán később ez valahogy vissza is ütött, hogy... ugye a korábban az Alkotmány azt tartalmazta, hogy a dolgozókat milyen jogok illetik meg. Ez ’49-ben helyén való is volt, és természetesen hát eljutottunk ’72-ig, amikor már hát ugye egész más volt a világ, hogy állampolgári joggá tettük,... mindenki számára... az oktatás ingyenességét, az egészségügyi ellátást, a szociálist... milyen ellátásokat. Igaz, hogy az Alkotmányban, és ezt még a jelenlegi Alkotmány is tartalmazza, hogy bizonyos olyan 166
