Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése - Az ötödik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. június 9
Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése politikának. Maximálisan egyetértek azzal, hogy ne zúdítsuk szomszédaink vagy a kicsit távolabbi szövetségesünk, az NDK haragját magunkra, de elvi engedményeket nem tehetünk. A magyar politikát, a magyar érdekeket, viszont nem rendelhetjük alá az ő gyakorlatuknak. Többek között elsősorban nemzeti érdek, másrészt belpolitikai ellentmondások miatt sem követhetei egy ilyen politikát a Magyar Szocialista Munkáspárt, nem kompromittálhatjuk magunkat. Én úgy látom - lehet vitatni -, hogy nagyok a feszültségek az NDK vezetésében is, a csehszlovák vezetésben is, éppen a két szárny között, és adja isten, hogy ne robbanáshoz vezessenek, hanem normális, kulturált vitában le tudják vezetni ezek az országok ezeket a gondokat, problémákat, sőt ellentmondásaikat. A visszarendeződés, a Brezsnyev-doktrína és így tovább, szóval Magyarország nem Kína, Kína nem Magyarország, de figyelmeztető, ami Kínában történt. Legalább annyiban figyelmeztető, hogy hát ezt mi persze fikció, de mást nem tudunk egyelőre, mint azt, hogy szocialista világ, szocialista országok. Ezt a kifejezést tudjuk csak használni, mint gyűjtőfogalmat. De különösen elrettentő példa Tbiliszi, Kárpáti elvtárs. Akkor, amikor nem tudjuk még mindig pontosan, talán Gorbacsov elvtárs sem tudja pontosan, hogy mi történt. De, hogy a politikai vezetés negligálva, nem tudom, hogy így volt-e, de nem zárhatom ki, hogy a politikai vezetésnek keresztbe téve a katonák ezt meg merik tenni Tbilisziben.428 Ez még otrombább dolog volt, mint ahogy Venberggel, 29 és a Pentagon tett keresztbe az amerikai adminisztrációnak, a reagani adminisztrációnak.430 Tehát nem lehet kizárni. A fogalmazás 428 Grúzia (ma: Georgia) fővárosában, Tbilisziben 1989. április 4-én kezdődtek meg a zavargások, amit az akkor még illegális Nemzeti Függetlenségi Párt néhány tagja kezdeményezett éhségsztrájk formájában. Követeléseik közt egyrészt Grúzia függetlensége, másrészt a Grúziától függetlenedni vágyó nemzetekkel (abház, adzsar, őszét) szembeni területi egység megóvása szerepelt. Az egyre fokozódó tüntetést 1989. április 9-én verte le a szovjet hadsereg, tankok és vegyi gáz bevetésével, mely akcióban 21 ember életét vesztette. A politikai tisztogatások ellenére szaporodtak a grúziai megmozdulások, melyeknek eredményeképp sikerült elérni az alkotmány módosítását, sőt később a függetlenségről való népszavazást is. Végül pontosan a két évvel korábbi tragédia után, 1991. április 9-én Grúzia független állam lett. Bővebben lásd Halász Iván - Szabó Zsolt: Georgia. In: Alkotmány és kormányzás Kelet-Európábán. Szerk. Halász Iván - Szabó Zsolt. Budapest, Gondolat, 2021,338-362. 429 Helyesen Weinberger, C. Caspar (1917-2006) 1981-1987 között az Amerikai Egyesült Államok 15. védelmi minisztere. 430 Kótai Géza minden bizonnyal az Irán-kontra botrányra, más néven az lrangate-re utal, melynek lényege, hogy az USA az embargó ellenére fegyvereket adott el az Irakkal háborúban álló Iránnak, Libanonban fogva tartott amerikai túszokért cserébe. A befolyt összegből pedig a baloldali sandinista nicaraguai kormány ellen harcoló ún. contrákat támogatták. Végül több tucat közigazgatási tisztviselő ellen emeltek vádat, többek közt Caspar Weinberger akkori védelmi miniszter ellen is, akit végül id. George Bush részesített 483
