Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése - Az ötödik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. június 9
Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése azonban az, hogy a jelenlegi biztosítékok nem zárják ki, nem azt mondtuk, hogy ennek a valószínűsége késznek vehető. 12., 13. oldalon, elvtársak. Én azt hiszem, hogy a 12. oldal első bekezdése és a 13. oldal első és második bekezdése egyértelműen megfogalmazza, hogy nem írhatjuk le. Éppen azzal akarunk vitatkozni, hogy nekünk létkérdés normális viszony ezekkel a szocialista országokkal való politikai, gazdasági kapcsolatok fejlesztése. A 13. oldalon az a mondat, amit Fock elvtárs felvetett éppen az egyoldalú megközelítést akarja. Tehát, hogy a kapcsolatok gyengítése semmilyen körülmények között nem lehet célunk. Na, most én nem tudom, én azt hiszem, hogy ez elég egyértelmű fogalmazás, de ne én ítéljem ezt meg. Áru és pénzviszonyok térnyerése és így tovább. Gyakorlati tapasztalatom konkrét és ezen belül családi tapasztalataim vannak arról, hogy például a magyar-szovjet vegyesvállalatoknál igenis elavult rendszer nem teszi lehetővé a hatékony együttműködést, mert a vegyesvállalat prosperálna ugyanakkor a Kereskedelmi Minisztériumban érvényes rendelkezések, dolgoznak rajta az elvtársak egyébként, hogy módosítsák, korrigálják, de ehhez a másik fél is szükséges, illetve a szovjet gloszpánba31 minden gondolat, minden hasznos kezdeményezés fékje és gátja, akadálya, és megtorpedózza. Úgyhogy én ezt ténynek tekintem, mert sok konkrét adat támasztja alá. Bizony itt meg kell változtatni a közlekedésrendészeti szabályokat ahhoz, hogy ezek a vegyesvállalatok jobban azt nyújtsák, amit remélnek tőle, vagy amire szeretnénk alkalmazni. Katonai kérdésekben, szóval a politika legalább akkora szerepet játszott ebben. Általában a politika és a külpolitika, hogy eljuthattunk idáig, én azt hiszem, hogy a politika és a külpolitika a jövőben sem adhatja oda egy tálcán, akkor ezt a kérdést kezelje. Örülök egyébként annak, amit Kárpáti elvtárs mondott. Azt, hogy a közép-európai zónába soroljanak bennünket, az nem csak a katonák érdeme, ezt a kérdést a politika évek óta feszegette, éppen ennek érdekében, ahogy azt Kárpáti elvtárs mondta. Román kérdéssel kapcsolatban. Itt az írásos véleményem, ezt leadom. Nincs írógép itt, ezt már leírtuk vagy 5 nappal ezelőtt, aminek a lényege az, hogy tartalmas jó anyag, és tartalmilag szorosan illeszthető a Politikai Bizottságnak a tavalyi pártfőtitkári találkozó után beterjesztett a Külügyminisztérium és a Külügyi Osztály által közösen készített állásfoglaláshoz. Majd odaadom. Egy-két nagyon pici, három egészen pici kiegészítő fél gondolatunk van hozzá. Fock kegyelemben. Lásd 20. századi egyetemes történet. II. Európán kívüli országok. Szerk. Németh István. Budapest, Osiris, 2006,131. 484 431 Helyesen Goszplan - a szovjet Állami Tervbizottság. Hatalmi grémium
