Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése - Az ötödik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. június 9
Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése vagyok. És azt hiszem, hogy a Népszabadságban ez a körkérdés megjelent, ott én mértéktartó voltam, mert nem akartam a magam véleményét sem elhamarkodni, de most kijelentem, hogy nem zavar, hogyha még a katonaság is megosztott Kínában, ha ezeknek a katonáknak a haragját magamra zúdítom, mert nem értek ilyesmivel egyet, és teljesen elfogadhatatlannak tartom. Éppen úgy, ahogy Horn elvtárs, Grósz elvtárs és a kormány időrendben, nem fontossági sorrendben mondtam, nyilatkozott ebben a kérdésben. Néhány konkrét dologra. Igen, Horváth elvtárs, az anyag előkészítői először ezt a régi formát tették bele, hogy meghatározó befolyást gyakorol a folyamatokra. Tehát az emberiség fejlődése meghatározó tényezője. Ez volt az a torz és elhamarkodott megállapítás. Volt vita arról is, hogy egyáltalán benne legyen ez a mondat. Én ahhoz ragaszkodtam, hogy továbbra is gyakorolnak befolyást. Igen. Elsődlegesen katonai erejükön alapul. Hát nem tudom, hogy kell-e ilyen kinyilatkoztatásokat tenni Kárpáti elvtárs, hogy nem lehet mindentől elvonatkoztatni, meg nem szabad féloldalasán kezelni, meg hogy nem szabad játszani ezzel, meg azzal. Nem féloldalasán, negyedoldalasan nem szabad kezelni a dolgokat. Egészében kell látni. A következő bekezdésben, nem akarom megismételni konkrét tények és adatok bizonyítják, hogy sem a gazdaságban, sem a tudományos-műszaki haladásban, sem a világkereskedelemben, sem humanitárius téren. A kultúra bizonyos ágaiban természetesen magasan az élen jár a Szovjetunió, illetve azért a szocialista országok ott vannak, de a katonai erőn alapult eddig is, és sajnos ma is, és sajnos, ami történik a szocialista országokban, a lemaradás fokozódik, a szakadék tágul. Éppen ezért a peresztrojka kísérlet, és a reformkísérletek, úgyhogy ezt a címkézést én nem tartom megfelelőnek, különösen akkor nem, amikor nincs konkrét érvekkel és tényekkel alátámasztva. Természetesen folyamat, ahogy Fock elvtárs mondta, nem lehet lezárni, nem értek egyet azzal, Fock elvtárs ne haragudjon, hogy statikus, ugyanis éppen, hogy megpróbálja a perspektívákat, a lehetőségeket, illetve azt, hogy milyen irányban kell nekünk elmozdulni. Nem érzem én ki az anyagból, de hát ezt nem nekem kell megítélni, mert saját magunk anyagát ugye nem tudja az ember tárgyilagosan, objek tiven megítélni, hogy mindent alárendel a magyarországi reformfolyamatnak, változásoknak, azt viszont elfogadom és vállalom, amit Grósz elvtárs is, pártunk más vezetői is többször nyilvánosan is kijelentettek, hogy nemzeti külpolitikát kell folytatnunk, természetesen megfelelő internacionalista összefüggéseivel. Nem indulhatunk ki abból, nem követhetjük 482 azt a gyakorlatot, hogy alárendeljük egy más belpolitikának, vagy egy torz Hatalmi grémium
